Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igencsak megnőtt az ételallergiával, ételintoleranciával küzdők száma. Ezek a betegségek sokakban azt az érzést keltik, hogy az allergiások gyakorlatilag semmit nem ehetnek. Ez természetesen nem igaz, szélesebb a spektrum, mint az elsőre tűnik, de jobb tisztában lenni a szabályokkal akár érintett az ember, akár nem. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket az ételérzékenységekkel kapcsolatban.
Szinte már népbetegségnek számít a glutén- vagy laktózérzékenység. Ezekhez az ételintoleranciákhoz, annak ellenére, hogy egyre több embert érintenek, rengeteg tévhit társul. Utánanéztünk, ezek közül melyek a leggyakoribbak, és Abonyi Orsolya dietetikus segítségével körbejártuk azt is, hogy miben különbözik az allergia az intoleranciától.
Allergia vs. intolerancia – mi a különbség?
A közhiedelemmel ellentétben, akár felnőttkorban is kialakulhat valamilyen ételérzékenység. Sokan azt gondolják, az összes érzékenységre fény derül már gyermekkorban, amikor a kisgyermek először fogyaszt egy adott ételből. Ételallergia azonban felnőttek körében is felléphet, méghozzá 2-5 százalékos gyakorisággal.
Az ételintolerancia kialakulása pedig egyre gyakoribb a felnőttek esetében, már 15-30 százalékuk intoleráns valamilyen ételre.
Abonyi Orsolya elmondása szerint az ételallergia és az ételintolerancia között a következő a különbség:
Az allergia fehérje természetű anyaggal szemben alakul ki, fogyasztására a zéró tolerancia jellemző, hiszen minimális bevitel esetén is igen súlyos következményekkel számolhat a beteg. Az intolerancia szintén járhat hangsúlyosabb panaszokkal, de itt ez kevésbé jellemző. Az allergiaelőfordulás felnőttek körében csupán 1-2 százalékra tehető, az intoleranciák – gondoljunk csak a laktózintoleranciára – lényegesen gyakoribbak.
Az allergiás tünetek közé tartoznak a légúti és emésztőszervi panaszok, az ekcéma vagy (jellemzőbben) a csalánkiütés, a szájüregi viszketés, valamint az ajak- és a nyelvduzzanat. Életveszélyes állapotról akkor beszélhetünk, ha a beteg anafilaxiás sokkot kap az elfogyasztott ételtől.
A sokk következtében a beteg szédülni kezd, leesik a vérnyomása és el is ájul. Ilyen esetben azonnal sürgősségi ellátásra van szükség.
Tévhitek hada zavarja össze az ételérzékenyeket
Sokszor előfordul, hogy az intoleranciával rendelkező beteg elkezd kísérletezni, hogy mivel pótolhatja az adott ételt, amire érzékeny. Abonyi Orsolya gyakorta tapasztalja, hogy laktózérzékeny betegei megpróbálkoznak a kecsketejes termékekkel, hiszen a közhiedelem úgy tartja, azt nyugodtan fogyaszthatják az érzékenységgel élők is.
Fontos azonban tudni, hogy ez semmilyen különbséget nem jelent a tej szénhidráttartalmát tekintve, sőt, tejfehérjeallergia esetén sem (feltétlen) jó választás, mert a tehén és a kecske tejében ugyanazok a fehérjék találhatóak meg, igaz, más arányban.
Kiemelte, megjelentek a piacon az úgy nevezett A2-es tejek, amelyek fehérje-összetétele különbözik a sima (A1-es) tejekétől. Ez egy jobb fajta génmódosulást jelent, ami nagy segítséget jelenthet a betegek számára. Hangsúlyozta azonban, még azelőtt, hogy megpróbálkoznának az A2-es tejtermékek fogyasztásával, feltétlenül konzultáljanak orvosukkal.
Nem csak a kecsketej zavarta össze az embereket. Akadnak még tévhitek, amiket jobb, ha kiverünk a fejünkből. Ezek közé tartozik az is, hogy a kis mennyiségtől és a „nyomokban tartalmazhat” feliratú termékektől nem lehet baja egy ételérzékenynek.
Ez természetesen esetenként változik, de azok, akik konkrét ételallergiával küzdenek, náluk a kis mennyiség is nagy gondot okozhat.
Nekik azon ételek fogyasztását sem ajánlják, amelyek nyomokban tartalmaznak olyan összetevőt, amire allergiások. „Ehhez kapcsolódik az a gyakori probléma is az éttermekben, hogy az adott étel például hivatalosan nem tartalmazna allergént, de nem figyelnek az előállítás során és az étel allergénnel szennyeződik. Például a krumplit olyan olajban sütik, amelyben tojásos rántott ételt is sütnek, így egy tojásallergiásnál már reakciót okozhat, vagy abban sütik a gluténmentest, amiben korábban a gluténos ételt.”
A tojásallergiások körében is terjed egy tévhit, méghozzá az, hogy a fürjtojástól nem lesznek rosszul.
Ezt jobb rögtön elfelejteni, mert súlyos következményei lehetnek. Ez a tévhit ugyanolyan, mint a fentebb kifejtett kecsketejes, ugyanis
mindegy, milyen állat tojását fogyasztja el egy tojásérzékeny, reakciót fog kiváltani a szervezetéből.
Gasztronómiai hátrányban vannak az ételérzékenyek?
Megfogalmazódhat bennünk a kérdés, hogy az érzékenyeknek egy életen át tartaniuk kell-e diétájukat? A válasz eltér az intoleranciások és az allergiások között.
Az intolerancia egy felszívódási zavar, tehát, ha egy bizonyos ideig kiiktatjuk étrendünkből az adott ételt, akkor a bélrendszernek van ideje regenerálódni. Így néhány hónap elteltével fokozatosan visszavezethető lesz az étrendünkbe.
Ételallergia esetén az egész immunrendszerre veszélyt jelent az adott étel, tehát jobb nem kísérletezni és egy életre lemondani róla, mivel komoly hatással lehet életminőségünkre is.
Ilyenkor persze felvetődik a kérdés, hogy így mekkora hátrányban részesül az adott személy a gasztronómiai élvezeteket illetően.
Abonyi Orsolya véleménye szerint „egy megfelelően diagnosztizált, jól kezelt, diétáját jól kezelő allergiás, vagy intoleranciás beteg nem lesz hátrányban gasztronómiai szempontból, de ehhez jól kell ismernie az élelmiszer választási és ételkészítési technológiai lehetőségeit.”
Ha tovább olvasnál még az ételérzékenységek témájában, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is!
