Mások a tünetek, mások a lehetséges következmények, és más a fiziológiai háttere is a két állapotnak, mégis sokan összekeverik őket. Pedig nem mindegy, hogy ételallergiáról vagy ételintoleranciáról van szó – az egyik akár életveszélyes is lehet.
Az ételallergiát gyakran összetévesztik az ételintoleranciával, ami alapvetően hibás elgondolás. Utóbbi elég népszerű lett, sokan gondolják magukról, hogy ilyen problémájuk van, és igyekeznek „hivatalosan” is megerősítést kapni erről, különböző tesztek és egyéb diagnosztikus módszerek alkalmazásával. Dr. Barta Zsolt gasztroenterológus, címzetes egyetemi docens segít eloszlatni a tévhiteket.
Mit jelent az ételintolerancia kifejezés?
„Ételintolerancia esetében bizonyos ételek emésztése nem tökéletes, és ez kellemetlen klinikai tünetekben nyilvánul meg. Ilyen panaszok például a puffadás, a hasi fájdalom, a szél és/vagy hasmenés, amelyek általában néhány órával az étel elfogyasztása után jelentkeznek” – tájékoztat Barta Zsolt. Az utóbbi években egyre többen hiszik azt magukról, hogy ételintoleranciában szenvednek, de sokan tévednek, ezek a panaszok ugyanis más állapotokra is utalhatnak. Az ételintoleranciák hátterében legtöbbször valamilyen enzim hiánya vagy csökkent mennyisége áll.
Ezek az ételintoleranciák például eléggé gyakoriak
Ha a tünetek a tejtermékek elfogyasztása után jelentkeznek, lehetséges, hogy laktóz-intolerancia áll a háttérben. Ez azt jelenti, hogy az érintett nem tudja megemészteni a tejben, a joghurtban és a lágy sajtokban található természetes cukrot, a laktózt. Ilyenkor kevés az a laktáz enzim, ami le tudná bontani a bevitt laktózt (tejcukrot). Gyakori probléma a fruktóz – a gyümölcscukor emésztési zavara is. A más néven fruktóz malabszorpcióként is emlegetett állapotban a fruktóz félig emésztetlen formában jut a vastagbélbe, ahol erjedni kezd. A laktóz-intolerancia és a fruktóz malabszorpció megállapítható hidrogén (H2) kilégzési tesztek segítségével.
Érdemes-e étel-intolerancia tesztet végezni?
„Számos cég gyárt élelmiszer-intolerancia vizsgálatára reklámozott teszteket, de ezek a tesztek nem tudományos bizonyítékokon alapulnak, és a definíció ellenére gyakran valamilyen immunológiai vizsgálatot jelentenek, ezért az eredmény alapján tanácsot adni sem igazán érdemes” – hangsúlyozza a szakember. Az ételintolerancia diagnosztizálásának legjobb módja a tünetek és az elfogyasztott ételek figyelemmel kísérése, vagyis nézzük meg, mi történik, ha egy ideig kihagyjuk a feltételezett ételt, majd újra bevezetjük étrendünkbe. Barta Zsolt ajánlja, hogy
vezessünk ilyenkor étkezési naplót, lejegyezve, hogy milyen ételeket eszünk,
mi ezeknek az ételeknek az étkezés után jelentkező tünete, és mikor észleltük ezeket.
Ezzel szemben az ételallergia...
„Ételallergia eseténaz immunrendszer reakciójáról van szó” – mondja a szakértő.Az immunrendszer ilyenkor tévesen fenyegetésként kezeli az élelmiszerekben található allergéneket. Az elfogyasztott étel vagy ételalkotó-elem kiválthatja az allergiás tüneteket, például kiütést, nehézlégzést és viszketést, akár kis mennyiségű elfogyasztott ételt követően is –ezek a tünetek általában gyorsan jelentkeznek. Gyakori allergének a tej, a tojás, a hal, a kagyló, a földimogyoró és más diófélék, a szója.
Az ételallergia életveszélyes lehet.
A legfontosabb különbségek
„Az ételintolerancia ezzel szemben nem jár az immunrendszer reakciójával,nincs allergiás reakció, és soha nem életveszélyes. Fokozatosan jelentkező tüneteket okoz, gyakran néhány órával a problémás étel elfogyasztása után” – magyarázza Barta Zsolt. Csak akkor eredményez tüneteket, ha jelentősebb mennyiségű ételt fogyasztunk. Nem érdemes tehát a kettőt összekeverni, mert szinte minden szempontból két külön állapotról van szó.
Ha kíváncsi vagy, mely élelmiszerek okoznak gyakrabban váratlan panaszokat, ezt a cikket ajánljuk.
