Ezért vagyunk este rosszabbul betegség esetén

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem a véletlen műve, ha egy-egy betegség alkalmával esténként bizony sokkal rosszabbul érezzük magunkat, mint a nap bármelyik más szakaszában. Az esti rosszullétet nem csak beképzeljük, nagyon is valóságos. Egy kutatás szerint ugyanis a testünk cirkadián ritmusa, azaz biológiai órája súlyosbíthatja a tüneteket naplemente után.

A betegség esetén jelentkező esti rosszullétet már csak azért sem szabad félvállról venni, mert ez hamisítatlan jele annak, hogy valóban betegek vagyunk, és még közel sem jött el a lábadozás ideje.

Este erősebben küzd a szervezetünk a betegségekkel szemben

Michael Smolensky, a Texasi Egyetem professzora szerint a biológiai óránk nem csupán az alvásunkat szabályozza, hanem az immunrendszerünket is. Az orvos magyarázata szerint ugyanis amikor aktív az immunrendszerünk – például meg vagyunk fázva, náthásak vagyunk –, a fertőzés ellen küzdő sejtek különböző vegyi anyagokat bocsátanak ki, melyek közül néhány gyulladást okozhat a szövetekben. A szervezetünk így küzdi le azokat a mikroorganizmusokat, melyek megbetegítenek bennünket. Mindeközben a keletkező gyulladás olyan panaszokat okozhat, amelyek lázzal vagy torokfájással járnak. Az amerikai professzor szerint ez a folyamat azonban nem állandó, elsősorban a cirkadián ritmusunkat követi. Ez az oka annak, amikor rosszabbul érezzük magunkat, mert ilyenkor küzd a leghatékonyabban és a legerősebben a kórokozók ellen a szervezetünk.

Este aktívabban dolgozik a szervezetünk a kórokozókkal szemben, mint napközben
Fotó: SimpleImages / Getty Images Hungary

A kórokozók elleni harc este vagy a kora reggeli órákban jellemző igazán. Éppen ezért hiába ébredünk a panaszok ellenére is kipihenten, miután végigaludtuk az éjszakát, rövid idő elteltével már felkelés után is gyengének, fáradtnak érezzük magunkat. 

A hormonok is közrejátszhatnak

A biológiai óránkon kívül azonban más tényezők is hozzájárulhatnak az esti, az éjszakai vagy a kora reggeli rosszullétekhez. Dr. Mangó Gabriella háziorvos szerint amikor betegebbek vagyunk, esténként nemcsak rosszabbul érezhetjük magunkat, hanem a fájdalmaink is sokkal jobban felerősödhetnek.

Télen megcsappan a szervezetünkben a fájdalomcsillapítással is rendelkező boldogsághormonok mennyisége
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

A doktornő szerint ebben télen különösen közrejátszhat az a tény, hogy a kevesebb napsütés miatt csökken a fény szervezetünkre gyakorolt jótékony hatása. Ez pedig nem csupán a kedvünkre lehet hatással, hanem a hormonműködésünkre is. 

„A téli időszakban megcsappan a szervezetünkben a fájdalomcsillapító hatással is rendelkező, boldogságért felelős hormonok mennyisége” – mondja a doktornő, hozzátéve: nem csak a fájdalomérzet és a rossz közérzet sajátja, hogy napszakfüggő, igaz ez a vérnyomásra és a vércukorra is, melyek a megfigyelések szerint hajnalban a legmagasabbak.
A háziorvos szerint a fájdalomérzetünket az is befolyásolhatja, hogy estére egy legyengült szervezet jobban elfárad, ami a fájdalomküszöb csökkenésével jár.

Amikor fáradtak vagyunk, akkor nagyon sok ingert másként érzékelünk, mint ahogy azt egyéb esetben tennénk.

Mindezt tetézheti, hogy az esti vagy az éjszakai órákban nincs olyan tevékenység, ami elterelné a figyelmünket a betegséggel járó panaszokról. Napközben, amikor olvasunk, tévézünk vagy az internetet böngésszük az ágyban fekve, lehet, hogy észre sem vesszük, hogy fáj a torkunk, a fejünk vagy a fülünk. Este azonban, amikor elcsendesedünk, és az ágyunkban fekszünk, nincs ami lekösse a figyelmünket, így sokkal rosszabbul érezhetjük magunkat.

A tévhitekkel ellentétben nem a hideg miatt fázunk meg, hanem a hidegben legyengült immunrendszert tudják könnyebben megtámadni a vírusok. Betegség esetén, vagy akár már a megelőzésre is érdemes a gyógynövények erejét is bevetni. Olvasd el cikkünket, hogy megtudd, melyik gyógynövény hogyan járul hozzá az egészségünkhöz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.

Életem

Halpusztulás a Dunán: 31 fokos itt a folyó vize

Szórványos halpusztulást észleltek a Dömsödi Holt-Duna-ágon 2026. június 26-án, pénteken dél körül, ami komoly aggodalomra ad okot. A jelenséget a területen tartózkodó horgászok jelezték a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség felé, miután a vízterület több pontján is aggasztó jeleket tapasztaltak. A beszámolók szerint a halak úgynevezett „pipáló”, egyértelműen súlyos oxigénhiányra utaló viselkedést mutattak a folyóágban.

Életem

33 fok éjfélkor: a kánikula ennyi többlethalálozást okoz

Európát és a Kárpát-medencét az utóbbi években eddig soha nem látott intenzitású, rekordszintű hőhullámok sújtják. A klímaváltozás hatásaira immár nem egyszerű időjárási eseményekként, hanem súlyos közegészségügyi vészhelyzetként kell tekintenünk.

Offline

Villámkvíz: be tudod fejezni a híres verseket?

Vannak versek, amelyek lépten-nyomon szembe jönnek velünk még azután is, hogy feleltünk belőle az iskolában. Kvízünkből most megtudhatod, hogy mennyire emlékszel még az irodalomórák verseire.