A Magyarországon is elterjedt füge tele van értékes antioxidánsokkal, amelyek erőteljes gyulladáscsökkentő hatásukról ismertek.
A füge egy ízletes és tápláló gyümölcs, ami szorosan összefonódik az emberiség történetével. Nincs még egy olyan táplálék, amiről elmondható, hogy szerepel a Bibliában, említi az ókori mitológia, és a görög olimpikonok körében is kedvelt csemege volt. Lássuk, miben keresendő népszerűségének titka.
Honnan származik a füge?
Bár a fügére gyümölcsként szokás hivatkozni, valójában egy összetett termés (latinul syconium), vagyis egy hamis gyümölcs, amelyben a virágok és a magvak együtt fejlődnek. Eredetéről annyit lehet tudni, hogy feltehetően Nyugat-Ázsiából származik, majd a népvándorlás útján jutott el a Földközi-tenger térségébe, illetve a világ többi részére.
A régészeti bizonyítékok alapján i. e. 5000-ig visszavezetett füge lehetett az egyik első ember által háziasított növény.
A történelem során a fügét a béke, a jólét és a termékenység jelképének tekintették. A gyümölcs fontos része volt az ókori görög és római életnek, és manapság is szimbolikus szerepet tölt be egyes vallásokban, mint például a kereszténységben, az iszlámban, a hinduizmusban, a judaizmusban és a buddhizmusban is. A buddhisták egyenesen úgy vélik, hogy Buddha egy fügefa alatt ülve világosodhatott meg.
Mitől olyan egészséges?
A füge tele van jótékony tápanyagokkal, és potenciális egészségügyi előnyök egész sorát kínálja. Mivel kiváló rostforrás, régóta alkalmazzák házi gyógymódként az emésztés elősegítésére. Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak az irritábilisbél-szindrómában (IBS) szenvedő betegeknek, akik egy nyolchetes időszakon keresztül napi két alkalommal aszalt fügét ettek, enyhültek a tüneteik.
Más kutatások szerint a füge fogyasztói kevésbé hajlamosak az elhízásra, alacsonyabb a testtömegindexük, és általánosságban egészségesebben táplálkoznak.
A füge – különösen szárított formában – rendkívül gazdag antioxidáns-forrás, így hatékonyan képes semlegesíteni a sejtkárosító hatású szabad gyököket, amelyek gyulladások és krónikus betegségek kialakulásához vezethetnek. Polifenoltartalmát tekintve a füge megelőzi a vörösbort és a zöld teát is. Emellett fenolsavakat és flavonoidokat kínál, amelyek szintén erőteljes hatású antioxidánsként ismertek.
A füge az egészséges csontozat fenntartásához szükséges kalciumot, magnéziumot és káliumot is tartalmaz. Félcsészényi (75 gramm) fügében közel annyi kalcium található, mint hasonló mennyiségű tejben. Sőt, a fügében előfordul egy stroncium nevű vegyület is, amely kutatások szerint szintén hozzájárul a csontok egészségéhez. Ezt használják a menopauza utáni csontritkulás kezelésére is.
Mire kell figyelni a fogyasztásánál?
A füge nagyobb mennyiségben fogyasztva hasmenést okozhat, és megzavarhatja a vérhígító szerek hatását, a fügefa tejnedve, a latex pedig allergiás tüneteket okozhat azoknál, akik érzékenyek rá. Meg kell említeni azt is, hogy ritkább esetben égető, viszkető érzést hagyhat maga után a nyelven, ami egy ficin nevű enzimre vezethető vissza. De a legtöbb ember számára a füge csak egy ízletes csemege.
Vásárlásnál és tárolásánál érdemes figyelembe venni, hogy a friss füge már nem érik tovább, és korlátozott eltarthatósági idővel rendelkezik, ezért a hűtőszekrényben sem áll el egy hétnél tovább. Ha ennél később szeretnéd felhasználni, akkor inkább aszalt formában, fagyasztva vagy konzervként szerezd be.
