A legtöbben, akik edzenek, arra fókuszálnak, mely izmokat szeretnék erősíteni. Holott csupán annyira vagyunk erősek, amennyire a rendszerben a leggyengébb izmunk. Így most adunk egy kis betekintést, melyek a tipikusan leginkább hanyagolt, elfelejtett, nehezen aktiválható izmaink, melyek így gyengék maradnak, és befolyásolják az egész testünk működését.
A rendszeresen sportoló emberek céljai különbözők lehetnek, de az egyéni célokhoz is a jól funkcionáló mozgatórendszeren keresztül visz az út. Legyen szó szabadidős fitneszről vagy kedvenc sportunkról, alapvetés lenne az, hogy testünk a mozgásmintákat helyesen tudja végrehajtani a megfelelő működésnek, biomechanikának köszönhetően. Ezt persze nem is olyan könnyű jól felépíteni.
Írtunk már arról, hogy mennyire fontos a sokoldalú edzésterv, a választott sportágunk mellé a megfelelő keresztedzések, illetve a regeneráció. Hogy még hatékonyabbak legyenek az edzéseink, ezúttal azt szedtük össze, melyek a tipikusan leggyengébb, legelhanyagoltabb izomcsoportok – és mint tudjuk, a szűk keresztmetszet határozza meg az erőnlétünket. A Dívány-edzésben magunk is gyakran és szívesen mutatunk be olyan gyakorlatokat, amelyek nem tartoznak a tipikus közönségkedvenc gyakorlatok közé, de érdemes az edzésekbe beépíteni őket, hiszen épp ezekre a gyenge pontokra fókuszálnak.
Közepes farizom
Farizmaink három rétegben helyezkednek el. A nagy farizmot nem kell senkinek bemutatni: a legfelszínesebb, így könnyen edzhető, és számos alsóvégtag-fókuszú gyakorlat főszereplője. Egyrészt jó tudni, hogy a fenekünk nem a nagy farizom edzésétől lesz kerek: ezt ebben a cikkben fejtettük ki részletesebben. Másrészt a közepes farizomnak – mely alatta helyezkedik el, így nehezebben is aktiválható, speciálisabb mozdulatokkal – a jelentősége nagyobb: ez az izom felel ugyanis medencénk stabilitásáért. A medence a mozgás során testünkre ható erők egyik kulcspontja, a felsőtest és alsó rész közötti erő, dinamika eloszlásáért felel. Ennek hiányában mozdulataink pontatlanok, energiát pazarlók, sőt sérülésveszélyesek lehetnek. Gerincünk ágyéki szakaszának épsége tehát ugyanúgy ezen múlik, mint a teherviselő ízületeink (boka, térd) egészsége.
Főleg azoknál, akik régóta és rendszeresen edzenek a „klasszikus” farizomgyakorlatokkal, vagy futással járó sportokat űznek, gyakran még a közepes farizomra ráérezni és aktiválni azt is komoly kihívás szokott lenni. Holott nem túlzás azt mondani, hogy ennek ereje gyakorlatilag minden sportágban és minden mozgásformában meghatározó, és az egészséges mindennapi tartáshoz is szükséges.
Ajánlott gyakorlatok:
Oldalkitörések: pl. csúszókoronggal, guggolással kombinálva, félkezes súllyal
A trapézizom középső és alsó része
Trapézizmunk a hát felszínes és meghatározó izma, jelentős kiterjedése miatt számos mozgásfunkcióba kapcsolódik be. A trapéz felső része – vállunk környékén – könnyen edzhető, fejlődése látványos. Mivel könnyen kompenzál társai helyett is, ráadásul a stressz is hatással van feszességére, könnyen hipertónusossá válik, ami rossz tartáshoz és vállsérülésekhez is vezethet. Ahhoz, hogy ne boruljon fel az izmok egyensúlya, fontos a trapézizom középső és alsó részének edzése is: ezeknek jelentős szerepe van a lapocka aktiválásában és hátrahúzásában. Lapockáink hatékony munkája és a környező izmok ereje meghatározó az egész hátunk működésében, és elhanyagolása könnyen teljesítményromlással, komoly fájdalmakkal, sérülésekkel és húzódásokkal járhat. Gyakorlatilag nincs olyan mozgásforma, amelyben ne játszana főszerepet, mégis a figyelem könnyen elterelődik a túledzhető izmok (felső trapéz, mellizom) irányába, növelve az egyenlőtlenségeket.
Ajánlott gyakorlatok:
Lapockazárással végzett gyakorlatok, pl. plankhelyzetben
Oldalplank hegytartásba csavarással
Fűrészizom
A lapockához kapcsolódva tegyünk említést a fűrészizom szerepéről is. Ha a lapocka a gyenge stabilizálói miatt előrehúzódik, a mellizmok erősebben dolgoznak, a mellkasi régió és a váll izmai és ízületei viszont kevésbé tudják betölteni eredeti funkcióikat. A törzsből a karok felé – vagy fordítva – induló valamennyi erő átmegy a fűrészizmon, annak elégtelen működése esetén teljesítményünk csökken. Mivel mélyen helyezkedik el és kevéssé beidegzett, nem csupán megdolgoztatni nehéz, de ráérezni sem egyszerű. A felsőtest erőkifejtésében betöltött jelentősége mellett a vállöv sérüléseinek elkerülése és a helyes tartás is múlik az elülső fűrészizom erején.
Ajánlott gyakorlatok:
Falnál végzett fekvőtámaszok
Haránt hasizom
Míg az edzések nagy része a vágyott kockahas bűvöletében telik, az azt meghatározó egyenes hasizmunknak funkcionálisan közel sincs akkora szerepe, mint a mélyebben fekvő hasizmainknak. A haránt hasizom (és vele együtt a rekeszizom, valamint a medencefenék izmai) biztosítják a gerinc stabilitását, a hasi űr nyomását. A mindennapok tipikus mozgásmintáiban (emelés, járás) ugyanúgy létfontosságú, mint sportolás során. A core-t, vagyis erőközpontot működtető izmokról itt írtunk korábban, valamint bemutattuk a core erejének, illetve stabilitásának jelentőségét is. Szerencsére az utóbbi időszakban a core-tréning egyre nagyobb szerepet kap az edzéstervezésben és keresztedzésekben is, de jó tudni, hogy ezek a gyakorlatok igen pontosan hajtandók végre, sok a hibalehetőség, így érdemes szakértő segítségét igénybe venni, mielőtt önállóan végezzük őket. Míg a jól funkcionáló stabilizáló izmok a porckorongokra jutó nyomást mintegy 40 százalékkal csökkentik, hozzájárulva hosszabb élettartamukhoz, a helytelenül végzett gyakorlatok – főleg, ha egyébként is már derékpanaszokkal élünk, illetve ülőmunkával töltjük napunk jelentős részét – többet árthatnak, mint használnának.
Ajánlott gyakorlatok:
Oldalplankek: pl. ferde hasizom húzással, lábemeléssel
Egy lábon végzett egyensúlyi gyakorlatok: pl. mérlegállás
Instabil eszközökkel végzett gyakorlatok: plank balance boardon
Ollózás típusú gyakorlatok
Elülső sípcsonti izom
A lábszárunk elülső részén elhelyezkedő izom feladata fontos: nem csupán hozzájárul lábfejünk, bokánk stabilitásához, a megfelelő járás- és futástechnikához, de a becsapódás során visszaható rezgések elvezetésében is fontos szerepet játszik, hogy ezek az erők ne a gerincünket és teherviselő ízületeinket károsítsák. A felkészületlen futókat vagy épp túlzott mértékben gyaloglókat érintő elülső sípcsonti fájdalmak oka – többek között – az ín túlzott terhelése a gyenge izomzat miatt.
Ajánlott gyakorlatok:
Természetesen a fentiek csak a legtipikusabbnak mondható példák, az egyéni testfelépítés, sportmúlt, sérülések, edzéstípus is befolyásolják, hogy mely területek lesznek az adott sportolónak fejlesztendők az idők során. Érdemes időről időre szakember segítségét kérni egy állapotfelmérésben, nem csupán panaszok esetén, de prevenció jelleggel is, hogy az aktuálisan végzett edzéseink valóban jó irányba mutatva, hatékony fejlődést tegyenek lehetővé, a sérülések kockázatának minimalizálásával.
