Ebben az életévedben öregszel a legjobban

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy kutatás szerint az öregedés nem egy lassú folyamat eredménye, ráadásul két életkorban kifejezetten gyorsan megy végbe. A tanulmány, amely több ezer különböző molekula átalakulását követte nyomon 25 és 75 év közötti emberekben, két jelentős, életkorral összefüggő változási hullámot mutatott ki 44 éves kor körül, majd 60 éves korban.

Ez az eredmény sok szempontból tanulságos, és magyarázatot adhat egyebek között arra, hogy miért alakulnak ki bizonyos életkorban különféle egészségügyi problémák, például mozgásszervi, valamint szív- és érrendszeri betegségek.

Egyszer csak hirtelen megöregszünk

Egyáltalán nem véletlen, ha valaki egyik napról a másikra azt érzi, hirtelen megszaporodtak a ráncai, a szokásostól eltérően gyakrabban küzd valamiféle fájdalommal, egy szóval úgy érzi, mintha egy szempillantás alatt megöregedett volna. Ennek a gyors változásnak ugyanis tudományos magyarázata van. 

Az öregedést jelző ráncok a 40-es éveink elején megszaporodnak
Fotó: Mindful Media / Getty Images Hungary

A legutóbbi kutatások azt bizonyították, hogy az öregedés nem feltétlenül egy lassú, éveken át tartó folyamat, hanem van két olyan életkor, amikor kifejezetten gyors ütemben megy végbe.

Egy, az ember öregedési folyamatát vizsgáló kutatás, amely több ezer különböző molekulát követett nyomon 25 és 75 év közötti emberekben, két jelentős, életkorral összefüggő változási hullámot mutatott ki 44 éves kor körül, majd 60 éves korban. Az eredmények magyarázatot adhatnak arra is, hogy bizonyos életkorban miért érezhetjük úgy, hogy hirtelen megöregedtünk.

Kiderült ugyanis, hogy bár az öregedés fokozatosan következik be, vannak kifejezetten drámai változást hozó időpontjai, szakaszai az életünknek. Az egyik ilyen a 40-es évek közepe, a másik a 60-as évek eleje.

Nem a menopauza okozza a gyors öregedést

A fenti végeredményt adó kutatásban több mint száz önkéntes vett részt, akiknek hét éven keresztül a vér- és székletminták, valamint a bőr-, száj- és orrváladék-minták alapján havonta elemezték a fizikai állapotukat. A kutatók 135 ezer különböző molekula, valamint a résztvevők bélrendszerében és bőrén élő baktériumok, vírusok és gombák változását követték nyomon.

Az öregedés nem feltétlenül egy fokozatos folyamat, vannak életkorok, amikor kifejezetten felgyorsul
Fotó: Oliver Rossi / Getty Images Hungary

Megfigyelték, hogy a legtöbb molekula mennyisége nem fokozatosan, lineárisan változott, hanem bizonyos csomópontokban ugrásszerűen. A tudósok észrevették, hogy a molekulák a legnagyobb változáson általában a vizsgált személyek 40-es éveinek közepén és a 60-as éveik elején mentek át.

A negyvenes években bekövetkezett gyors öregedés váratlan volt, és kezdetben azt feltételezték, hogy a menopauza miatti hormonváltozások okán gyorsult fel a folyamat a nők körében szinte kivétel nélkül.

Az adatok azonban azt mutatták, hogy a negyvenes éveik közepén járó férfiaknál is hasonló átalakulások történtek.

Ez arra utal, hogy bár a menopauza vagy a perimenopauza hozzájárulhat a negyvenes éveik közepén járó nőknél megfigyelt változásokhoz, valószínűleg más, jelentősebb tényezők is befolyásolják ezeket a változásokat mind a férfiaknál, mind a nőknél.

A kialakuló betegségek korspecifikusak

A szervezetben bekövetkező változások a 40 éves kor közepén a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó molekulákat, valamint a koffein-, az alkohol- és a lipidlebontó képességet érintette.

A szív- és érrendszeri betegségek a 40-es éveink elején jelentkezhetnek először
Fotó: DjelicS / Getty Images Hungary

A 60-as éveink elején az immunrendszer szabályozásában, a szénhidrát-anyagcserében és a veseműködésben részt vevő molekulák átalakulása megy végbe. A bőr és az izmok öregedéséhez kapcsolódó molekulák mindkét életkorban megváltoztak. 

Korábbi kutatások szerint az öregedésben legközelebb 78 éves kor körül következhet be drámai változás, de ezt a legújabb tanulmány nem tudta megerősíteni, mivel a legidősebb résztvevők 75 évesek voltak.

A kutatók szerint az öregedési folyamat lassítható életmódváltással, például testmozgással, amivel megelőzhető a gyors izomvesztés. 

Kiderült, hogyan lassítható az agy öregedése az eddig a szüléseknél alkalmazott módszerrel, ami után olyan lehet az elménk, mint fiatal korunkban.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.