Egy gyümölcs furcsa héját kevesen ennék meg, pedig hiba

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Veled is megtörtént gyerekkorodban, amikor alma- vagy körteevéskor fintorogtál, hogy inkább megpucolva ennéd, a család idősebb és bölcsebb tagjai viszont rád szóltak: „de hisz a héjában van a vitamin”? Erre a gyümölcsre ez biztosan igaz, mégis alig hiszem, eddig valaha bármelyikünk is jóízűt harapott volna bele héjastul. Hátha majd most!

A paradicsom héja ugyan vékonyka, a szervezet mégis csak nehezen képes megemészteni, ezért fogyasztás előtt inkább tanácsos a gyümölcs (igen, a paradicsom gyümölcs) héját eltávolítani. A dinnye (ami pedig elvileg zöldség) viszont olyan kemény héjjal lett megáldva, hogy eszünkbe se jut beleharapni. A barackhéj szintén vékony, felületét azonban a málnáéhoz hasonlóan apró szőröcskék teszik sokak számára kifejezetten visszataszítóvá. A kiviről már nem is beszélve.

Sokat emlegetett tézis, hogy a zöldségek és gyümölcsök esetében a szín árulkodó tényező az élelmiszer egészségre gyakorolt hatásáról is. Minél élénkebb színű egy ehető növény, a szakértők szerint annál jobb antioxidáns- és vitaminforrás lehet. A zöld színű termések, levelek, zöldségek és gyümölcsök jótékony élettani hatásairól is gyakran hallani. 

A kivi elég élénk színű ahhoz, hogy értékes táplálék legyen
Fotó: Stoker20 / Getty Images Hungary

A melonette

A kis szőrös, kézigránát formájú egzotikus kivi eredetileg Dél-Kína nemzeti gyümölcse volt. Az egész glóbuszt meghódító karrierjét nem is olyan régen kezdte meg. Ekkoriban, valamikor a 20. század elején, úgy ítélték meg, a dinnyére hajazva, a melonette, azaz dinnyécske elnevezés viszi majd sikerre a kis szőrgombócot világszerte. A melonette név elterjedéséhez fűzött vérmes reményeket az az amerikai importvám hiúsította meg, amelyet Új-Zélandon a dinnyefélékre akartak kivetni. Az új-zélandi termelők megijedtek, hogy a kis barna, tojásszerű gyümölcsöket is összemossák a vámmal sújtott nagy testvér dinnyékkel a névazonosság miatt, ezért szabadulni igyekeztek a megnevezéstől.

A kivi

És hát mivel amúgy éppen volt is nekik ott Új-Zélandon egy kicsi, barna, bozontosan szőrös nemzeti madaruk, a kivi, a hasonlóság tehát tálcán kínálta az új nevet a gyümölcsnek is. Innen az összefüggés az egzotikus állat és az egzotikus gyümölcs között, az egyébként semmilyen rokonságban nem álló termés és szárnyas között.

Végül is, tényleg akad némi hasonlóság
Fotó: Oliver Strewe / Getty Images Hungary

A kivi héja

Ahogyan ezt is talán kevesen tudták a kiviről, úgy általában azzal sem szoktunk e gyümölcs kapcsán tisztában lenni, hogy héját, még ha bizarrul is hangzik, ajánlatos lenne kidobás helyett inkább bedobni. Ha jó alaposan megmossuk és a kis szőrszálacskáktól is mentesítjük a gyümölcsöt, de

héjával együtt fogyasztjuk el azt, kétszer annyi rostot juttatunk be vele szervezetünkbe. 

A kivi gyümölcshúsa bővelkedik E-vitaminban, magas a réztartalma, gazdag K-vitaminban, kolinban és magnéziumban, valamint foszfort és C-vitamint is tekintélyes mennyiségben tartogat.

Jobban tesszük tehát, ha megesszük a kivi héját is
Fotó: sedentarydrone / Getty Images Hungary

Azonban a gyümölcs héja is szépen hozzájárulna C-vitamin-bevitelünkhöz, ugyancsak jelentős folsav- (B9-vitamin-), E-vitamin- és antioxidáns-forrás lenne, ha vennénk a fáradságot meg a bátorságot, és lenyelnénk az epilált kivihéjat is. 

A pucolt gyümölcs értékeivel összevetve nemcsak dupla mennyiségű rostot juttatnánk a szervezetünkbe, de foszfor- és E-vitamin-ellátásunkat is harmadával növelhetnénk.

Ha tudni szeretnéd azt is, honnan tudhatod, hogy ehető-e a citrom héja, olvasd el az erről szóló írásunkat is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.