Sok esetben nem csupán az akaraterőnkön múlik, hogy ne együnk többet, mint amennyire a szervezetünknek az egészséges működéshez szüksége van. A mértéktelenség pedig gyorsan pluszkilókhoz vezet, és megesik, hogy hiába edzünk keményen vagy diétázunk kitartóan, a súlyfölöslegtől nem tudunk megszabadulni.
A túlsúllyal folytatott ádáz, néha már kilátástalannak tűnő harcot, valamint a jóllakottság érzése nélküli evés keserves kínjait jól ismerik azok, akik valamilyen hormonzavarral küzdenek. Vannak ugyanis olyan hormonok, melyeknek ha megbillen az egyensúlya, az éhségérzetünket és ezáltal a testsúlyunkat is befolyásolni tudják.
Ez a hormon lehet a sikeres fogyás kulcsa
Hormonjaink, melyek kémiai hírvivőként szolgálnak, nagyon fontos szerepet játszanak a szervezetünk működésében. Valójában szinte minden testi folyamatra hatással vannak, beleértve az anyagcserét, az éhség- és a teltségérzetet is. A hormonok olyan vegyi anyagok, amelyek koordinálják a szervezet különböző funkcióit azáltal, hogy üzeneteket juttatnak el a véren keresztül a szervekhez, az izmokhoz és más szövetekhez. Ezek a jelek megmondják a szervezetnek, hogy mit és mikor tegyen.
Vannak úgynevezett fogyást elősegítő hormonjaink. Egy új felfedezés szerint ilyen a leptin is, melynek szerepe a test éhezési üzemmódjának kiváltásában van.
A kutatók felismerték, hogy amikor csökken a szervezet testzsírszintje, az megnehezítheti a fogyást.
A leptin tehát egy hormon, melyet a szervezet, pontosabban a zsírszövetünk termel, és hosszú távon segít fenntartani a normál testsúlyt. A leptin szintje a vérben közvetlenül összefügg a testzsír mennyiségével. Éppen ezért okoz éhséget a leptinrezisztencia, ami miatt megtörténhet, hogy valaki többet eszik, még akkor is, ha a szervezete elegendő zsírraktárral rendelkezik.
Mi a leptin funkciója?
A leptin fő funkciója, hogy segítsen szabályozni a hosszú távú egyensúlyt a szervezet táplálékfelvétele és energiafelhasználása között. A leptin segít gátolni, pontosabban megelőzni az éhséget, és szabályozni az energia-egyensúlyt, így a szervezet nem vált ki éhségreakciót, amikor nincs szüksége energiára, vagyis kalóriára.
A leptin főként az agytörzsre és a hipotalamuszra hat, hogy szabályozza az éhségérzetet és az energia-egyensúlyt, bár vannak leptinreceptorok a tested más területein.
A leptin nem befolyásolja az éhség szintjét és az étkezésről étkezésre felvett táplálékot, sokkal inkább megváltoztatja a táplálékfelvételt, és hosszabb időn keresztül szabályozza az energiafelhasználást, hogy segítsen fenntartani a normál testsúlyt.
Ahogy a testzsír, vagyis a zsírszövet csökken, a leptin szintje is csökken, és emiatt a szervezet azt hiszi, hogy éhezik. Ez intenzív éhséget és étvágyat vált ki, és megnövekedett táplálékbevitelhez vezethet.
Ez történik, ha megváltozik a leptin szintje
A vérben lévő leptin mennyisége egyenesen arányos a szervezetben lévő zsírszövet mennyiségével. Vagyis minél kevesebb a testzsír, annál kevesebb a leptin, és minél több a testzsír, annál több a leptin.
A leptin szintje nő, ha a zsírtömeg idővel növekszik, és csökkenti a zsírtömeg csökkenését az idő múlásával.
A szervezetben lévő leptin mennyiségét vérvizsgálattal lehet ellenőrizni, ám ez a szűrés nem része a rutinszerű laborvizsgálatnak. Legtöbbször csak akkor végzik el, ha valaki elhízott és tartósan éhezik, illetve túlságosan elhízott kisgyermek esetében vizsgálják. A leptinszint normálérték-tartományai a különböző laboratóriumokban kissé eltérhetnek.
Mivel a leptin mennyisége a vérben egyenesen arányos a zsírszövet mennyiségével, az elhízás magas leptinszintet eredményez. Ez a leptinnel szembeni érzékenység hiányát, vagyis leptinrezisztenciát okozhat.
A túlevésen és a folytonos éhségérzeten túl a hiperleptinémia következménye lehet a nem alkoholos zsírmáj, a Rabson–Mendenhall-szindróma, neurodegeneratív rendellenességek, depresszió és élelmiszer-függőség.
Így működik a szervezet leptinrezisztencia esetén
Leptinrezisztencia esetén az agy nem úgy reagál, mint általában a leptinre. Akinek a leptin folyamatosan stimulálja az agyát, nem érez jóllakottságot, emiatt többet eszik annak ellenére, hogy a szervezete elegendő zsírraktárral rendelkezik.
A látszólagos leptinhiány szintén arra készteti a szervezetet, hogy éhezési módba lépjen. Az energiatakarékosság érdekében az agy csökkenti az energiaszintet, és kevesebb kalóriát használ fel nyugalomban.
Az éhség serkentésével és az anyagcsere csökkenésével járul hozzá a leptinrezisztencia az elhízáshoz.
A tudósok már dolgoznak olyan gyógyszerek kifejlesztésén, amelyek képesek kordában tartani a leptinrezisztenciát.
Mit tegyünk és együnk leptinrezisztencia esetén?
Sajnos nem sokat tehetünk a leptinszint emelése érdekében, mert a leptinszint közvetlenül összefügg azzal, hogy mennyi zsírszövettel rendelkezik a szervezetünk. Mivel a leptin a szervezet által termelt hormon, és nem tápanyag, így egyetlen élelmiszer sem tartalmaz leptint.
Az egészségi állapotunk érdekében azonban sokat tehetünk a megfelelő mennyiségű és minőségi alvással.
A leptinrezisztencia esetén érdemes kerülni a finomított ételeket, előnyben részesíteni az alacsony felszívódású szénhidrátokat. Ügyeljünk arra, hogy legalább 5 óra teljen el két étkezés között, és ne feküdjünk le tele gyomorral, illetve mozogjunk rendszeresen.
