Napjainkban a hangsúlyosabban növényi alapú étrend vagy akár a kizárólag növényi ételek fogyasztását megengedő vegán táplálkozás egyre növekvő népszerűségnek örvend. Ám a növényi alapú fehérjék aminosav-tartalma jelentősen eltér az állati eredetű fehérjékétől, ami akár káros is lehet az egészségre.
A vegán életmód lényege, hogy kizárunk minden állati eredetű terméket az étkezésünkből és a mindennapi életünkből – nem fogyasztunk húst, tejtermékeket, tojást és mézet, vagyis kerüljük az állatok kizsákmányolásával készült termékeket. Ez az út a tudatosság ösvénye, amely felhívja a figyelmet arra, hogy minden döntésünk hatással van a világra. Tehát nem csupán egy egészséges diéta, nem egy trend, hanem egy teljes életforma, amely a jövőt szebb hellyé varázsolhatja – a bolygó és minden lakója számára. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a fogyasztott élelmiszerek megváltoztatása nem mindenki számára megfelelő alternatíva, sőt, időseknek és cukorbetegeknek akár káros is lehet.
Nem csak a húsok lehetnek károsak az egészségre
A világon minden választásod – az, amit eszel, amit viselsz, amit vásárolsz – egy apró, de jelentőségteljes lépés lehet az élet tiszteletben tartása és megbomlott egyensúlyú bolygónk gyógyítása felé. Az egészség azonban nekünk magunknak is fontos, sokan éppen azért kezdenek bele a vegán életmódba, hogy minimalizálják az élelmiszerek káros hatásait. Mindazonáltal ez több, mint pusztán étrendváltás: egy olyan út, ami összekapcsolja az embert a környezetével.
Ahogy elindulunk ezen az úton, először is észrevesszük a természet csodáit, amiket gyakran figyelmen kívül hagytunk. Egy egyszerű zöldség frissessége, a fűszerek élénk aromája és az ételek színeinek vibrálása új értelmet nyer. A bevásárlás egy kalanddá válik, ahol felfedezhetjük a helyi termelőket, akik szenvedéllyel készítik el egészséges portékáikat. Érzelmileg pedig a vegán életmódban az empátia és az együttérzés kapja a főszerepet, tudván, hogy minden étkezéssel elkerüljük az állatok szenvedését.
Ezért fontos a DIAAS-érték
Ami viszont a tudományos megközelítést illeti, egészségügyi szakemberek szerint az emberi szervezet a növényi fehérjeforrásokat rosszabbul hasznosítja, kevésbé tudja megemészteni, mint az állati eredetű fehérjéket. Van egy orvosi mérőszám, a DIAAS (Digestible Indispensable Amino Acid Score), ami azt mutatja meg, hogy a fehérjék, amelyeket egy adott ételben megtalálunk, mennyire hatékonyan hasznosulnak a testünkben. Minél magasabb ez az érték, annál jobban fel tudja használni őket a szervezetünk, mert annál több bennük az aminosav, amit testünk nem tud önállóan előállítani.
Ha növényi fehérjeforrásokat, például gabonaféléket nézünk, azok DIAAS-értéke 0,4-0,5 körül mozog, ami azt jelenti, hogy a bevitt fehérjének alig a fele fog hasznosulni. Egy kutatásban 12 növényi eredetű fehérjét vizsgáltak, és azt állapították meg, hogy
csak a burgonyának és a szójafehérjének kiváló a DIAAS-értéke, ezek tartoznak a leginkább emészthető növényi fehérjék köze.
A sokak által kedvelt borsó, rizs, kender és a búzafehérjék az átlagos kategóriába sorolhatóak.
Ez történik, ha helyettesíted az állati tejet
A növényi alternatívák a tej helyettesítésében is széleskörűen elterjedtek. Ezek között ma már igen sok változat fellelhető a kereskedelemben, azonban nem elhanyagolható egészségügyi szempont, hogy ezek a tehéntejben megtalálható ásványi anyagokat, vitaminokat és esszenciális aminosavakat önmagukban nem képesek helyettesíteni. A növényi alapú fehérjeforrások előnye, hogy az állati eredetűeknél alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek, viszont szénhidráttartalmuk jóval magasabb.
Nem minden állati fehérjeforrás fogyasztásával szükségszerű a zsír bevitele. A tojásfehérjében például nemhogy zsír, de még szénhidrát sincsen. Ennek is köszönhető, hogy a felhasználási területe olyan gyorsan fejlődik, hogy ma már tejtermék-helyettesítőket is készítenek belőle
– fejtette ki Németh Csaba élelmiszermérnök, aki szerint az életkortól is függ, mit ajánlott ennünk.
Cukorbetegeknek és időseknek ezért nem ajánlott
A növényi eredetű fehérjék általánosságban alacsony tápértékkel, lassan emészthető aminosav-összetétellel rendelkeznek, de ettől függetlenül jó fehérjeforrásnak számíthatnak, ha tudatosan bánunk velük. A cukorbetegeknek viszont több dologra kell odafigyelniük. Egy németországi kutatás kimutatta, hogy a növényi alapú hús- és húskészítmény-helyettesítőknek alacsonyabb a zsír- és telítettzsír-tartalma, viszont az eredeti húskészítményeknél magasabb a szénhidráttartalmuk. Ez alapján elmondható, hogy a növényi fehérjekészítmények fogyasztásával a szénhidrát bevitele is emelkedik.
Ráadásul a vegán étrenddel a bevitt ételmennyiség is megnő. Azonban az adagok méretének jelentős növelése, ami ahhoz szükséges, hogy a szigorú vegán étrend alkalmazásakor megfelelő mennyiségű fehérjét és esszenciális aminosavat fogyasszunk, sok idős ember esetében nem megvalósítható. Különösen azok számára, akik nehezen mozognak, mert fájdalmaik vannak: az alacsony fizikai aktivitás miatt ugyanis az étvágyuk is lecsökken.
A vegán életmód tehát nem mindenki számára lehet megfelelő, még akkor sem, ha annak alapvető filozófiája, amely az élővilág szeretetét hirdeti, szimpatikus. Annyi bizonyos, hogy ha egészségileg megtehetjük, akkor egy ilyen váltás révén ahogy az egész világunk harmonikusabb hellyé válik, mi magunk is azzá válhatunk. Nemcsak az állatok, hanem bolygónk is profitál ebből a döntésből. A fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk erősödik, és úgy érezzük, hogy részesei leszünk valami nagyobbnak, ami túlmutat egyéni létezésünkön. A zöldebb, tisztább jövő víziója lebeg a szemünk előtt, ami felé minden egyes nap egy újabb lépést tehetünk.
Az Európai Bizottság már száműzött a boltok polcairól több olyan ételt, amely veszélyes lehet az egészségre. Ide kattintva ezekről is olvashatsz.
