A snidlinget az ókori kínaiaknak a zöldségek ékkövének nevezték. Nem véletlenül, hiszen igen értékes az egészségünk szempontjából. Tele van C-vitaminnal, de köptetőként, baktériumölőként és gyulladáscsökkentőként is hatékony.
A metélőhagyma további, szintén nem elhanyagolható előnye, hogy megterem a kertben, de akár az ablakpárkányon is egy cserépben, illetve kora tavasszal már a mezőn is begyűjthetjük. Bátran vághatunk vagy szakíthatunk belőle, hiszen az többi hagymafélével ellentétben zöld szára folyamatosan visszanő.
Több nemzet kulináris fűszernövénye
A pázsithagymaként is ismert snidling főként csípős, póréhagymára hasonlító íze miatt fűszernövényként kedvelt leginkább. Miután számos étellel jól párosítható, használják kenhető sajtok, fűszervajak, levesek és omlett ízesítésére is.
A snidling sok ételnek kölcsönöz igazán egyedi, karakteres ízt. Elengedhetetlen összetevője például a németországi frankfurti zöldszósznak, a svédek pedig el sem tudják képzelni, hogy hagyományosan ne tejföllel és metélőhagymával fogyasszák a heringet, a kínaiak pedig gyakran fűszerezik metélőhagymával a húsokat és a tésztákat. Jól látszik, a snidling valóban nemzetközileg is elismert kulináris fűszernövény.
A metélőhagymát mindig frissen, apró darabokra vágva használják és fogyasztják, különösen jól illik a salátákhoz.
Több vitamin van benne, mint az almában
Talán hihetetlennek tűnik, de 100 gramm metélőhagymában ugyanannyi C-vitamin van, mint közel két kiló almában. Mindez jól bizonyítja, hogy a snidling igen értékes az egészségünk szempontjából, és nem csak azért, mert kiemelten nagy adag C-vitamint tartalmaz.
Illóolaja a betegségek hosszú sorát csillapítja, egyebek között köptetőként, baktériumölőként és gyulladáscsökkentőként hat.
Mindemellett a metélőhagyma serkenti az étvágyat, és elősegíti az emésztést. A középkorban még a fiatalság forrásának is tartották ezt a zöldséget, melyről ma már tudjuk, hogy elsősorban a hangszálakra van fiatalító hatással, miután lágyabbá, bársonyosabbá varázsolja a hangunkat.
Főzésre nem alkalmas
A metélőhagyma vadon is megterem, főként tavaszi eső után érdemes keresni a még nyirkos réteken. De ez a gyógynövényként is számontartott hagyma a kertben is jól érzi magát, ráadásul különösebb törődést sem igényel. Mindössze napra, tápanyagban gazdag talajra és vízre van szüksége.
A snidling nyersen fogyasztva a legízletesebb, főzésre nem alkalmas, mert hő hatására elveszti ízét, aromáját.
A metélőhagymát a természet csodájának tartják, hiszen csőszerű szára újra és újra megnő, akárhányszor vágunk is belőle. A snidling évelő növény, így a téli pihenő után tavasszal újra kihajt. Úgy tűnik tehát, hogy az ókori kínaiaknak igazuk volt, amikor a metélőhagymát a zöldségek ékkövének nevezték.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2024-ben a borsmentát választotta az év gyógynövényének. Ha szeretnéd tudni, hogy a szakmai társaság választása miért esett az egyebek között görcsoldó hatásairól ismert növényre, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
