Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jó ötletnek tűnhet diétás italokat fogyasztani cukros üdítők helyett, de sajnos nem minden esetben az. Akad ugyanis olyan édesítőszer, amivel ugyan a kalóriákat megspórolhatod, de az így fel nem szedett kilók más úton jönnek majd vissza.
Az aszpartám egészséges váltásnak tűnhet, de néha azok, akik diétás üdítőitalokat isznak, többet híznak, és krónikus betegségek, például cukorbetegség is kialakulhat náluk. Az egereken végzett kísérletek most azt mutatják, hogy a nem várt mellékhatások bizonyos esetekben részben az aszpartám mesterséges édesítőszernek tudhatók be.
A kalóriát nem tartalmazó mesterséges édesítőszerek a cukor szintetikus alternatívái, amelyek akár húszezerszer édesebb ízűek. Gyakran használják olyan termékekben, mint az alacsony – vagy nulla – kalóriás italok és cukormentes desszertek, valamint időnként 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára is ajánlják őket.
Egyes egérkísérletek azonban azt mutatják, hogy amikor az aszpartám lebomlik a bélben, megzavarhatja azokat a folyamatokat, amelyek létfontosságúak az ott élő baktériumokból származó káros méreganyagok semlegesítéséhez. Úgy tűnik, hogy ezek a toxinok egy kulcsfontosságú enzim működésébe ütközve felhalmozódnak, irritálják a bélnyálkahártyát, és olyan, kisebb gyulladásokat okoznak, amelyek végső soron krónikus betegségeket okozhatnak.
„Eredményeink egy olyan mechanizmust tárnak fel, amely azt mutatja meg, hogy az aszpartám miért nem működik az emberek karcsúságának megőrzésében, ráadásul akár olyan problémákat is okozhat, mint az elhízás, szívbetegség, cukorbetegség és metabolikus szindróma”
– mondja Richard Hodin, a bostoni Massachusetts General Hospital munkatársa.
Az aszpartámot világszerte használják, és számos vélemény szerint biztonságos a fogyasztása.
„Az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerekről, például a diétás italokban lévőkről, korábban úgy találták, hogy hasznosak, hiszen segítik a fogyasztókat a kalóriabevitel szabályozásában, ha azok az általános egészséges táplálkozás részei, és nem viszik túlzásba fogyasztásukat” – emelte ki a témában Gavin Partington a téma egyik szakértője.
„Ezeket a (legfrissebb) állításokat egy egereken végzett tanulmány állítja, és sajnos ellentétes eredményt hoztak a korábbi tudományos bizonyítékok elsöprő tömegével” – fűzte hozzá.
A most vizsgált enzimet intestinalis alkalikus foszfatáznak (IAP) nevezik.
„Sok van a bélrendszerünkben, és úgy tűnik, hogy megvédenek minket, lehetővé téve számunkra, hogy szimbiotikusan éljünk a baktériumokkal”
– mondja Hodin.
Az IAP úgy működik, hogy semlegesíti a lipopoliszacharidokat, a bakteriális toxinokat, amelyek irritálhatják a bélnyálkahártyát. De amikor Hodin csapata az IAP-t aszpartámot tartalmazó italokkal keverte a laborban, ez lelassította az enzim aktivitását. Ugyanez nem történt meg, amikor cukros italokhoz keverték, így jöttek rá, hogy az aszpartám lehet a ludas.
Amikor a csapat aszpartámot fecskendezett be a megfelelő helyekre, az IAP szintje 50 százalékkal zuhant.
Mit okoz mindez végül a szervezetünkben?
Sajnos semmi jót. A csapat arra is bizonyítékot talált, hogy ha zsíros étrenddel együtt fogyasztják, az aszpartám nagyobb súlygyarapodáshoz vezethet egerekben. Amikor a csoport 18 hétig magas zsírtartalmú étrenddel etette az egereket, azok, amelyek aszpartámot is kaptak, többet híztak, mint azok, akik nem kaptak édesítőt.
Az aszpartámmal táplált egerek vércukorszintje is magasabb volt az étkezések között, ami a cukorbetegség korai jele lehet.
Az aszpartám ráadásul a gyulladások magasabb szintjével is összefüggésbe hozható. „Úgy tűnik, hogy egyes mesterséges édesítőszerek nem is olyan közömbösek az emberi gazdaszervezetben, mint korábban hitték” – mondja Eran Elinav, az izraeli Rehovotban található Weizmann Tudományos Intézet munkatársa.
Munkacsoportja korábban bizonyítékokat talált arra, hogy egyes mesterséges édesítőszerek megváltoztathatják a bélbaktériumok egyensúlyát és működését, ami problémákhoz vezethet a glükóz szabályozásában.
„Ez a kutatás megkérdőjelezi az édesítőszerek hatékonyságát a súlycsökkentésben, és egyre több bizonyítékot támaszt alá, amelyek arra utalnak, hogy valóban súlygyarapodáshoz vezethetnek”
– mondja Katherine Jenner, az Action on Sugar brit kampánycsoport munkatársa.
Embereken végzett tesztekre van szükség
Hodin azt mondja, hogy csapata eredményei csak az aszpartámra vonatkozhatnak, más édesítőszerekre nem, mivel azok nem termelik ugyanazt az IAP-blokkoló vegyszert, amikor lebomlanak.
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az egereknél megfigyeltek nem feltétlenül érvényesek az emberekre.
„E különféle mechanizmusok és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásaik validálása további klinikai vizsgálatokat igényel”
– mondja Elinav.
Az eredmények ugyanakkor utalnak a krónikus betegségek, például a metabolikus szindróma és a cukorbetegség lehetséges kezelésére is. Hodin és kollégái azt mondják, hogy lehetséges lenne extra IAP-t adni az embereknek, esetleg tablettaként vagy kiegészítőként. Egy 2013-as tanulmányban a szakemberek úgy találták, hogy az IAP egereknek történő beadása megakadályozhatja az anyagcsere-betegségek kialakulását magas zsírtartalmú étrendet kapó egerekben, és enyhítheti a már érintettek tüneteit is.
