A gyorsfagyasztott formában hazánkban is elérhető edamame bab lehet az egyik kulcsa annak, hogy az ázsiai populációkat kevésbé fenyegetnek bizonyos krónikus betegségek.
A szójabab a világ egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbb élelmiszernövénye, melyből különféle termékeket, mint például szójafehérjét, tofut, szójababolajat, szójaszószt és misót készítenek. Ebbe a körbe tartozik az edamame, vagyis az éretlen szójabab is, ami elsősorban zöld színe alapján különböztethető meg a hagyományos szójababtól. Az ázsiai konyhában levesekhez, pörköltekhez, salátákhoz és tésztaételekhez felhasznált, de önálló snackként is fogyasztható alapanyag előnye, hogy alacsony kalóriatartalmához gazdag tápanyag-összetétel párosul.
1. Az edamame bab tele van vitaminnal
Az edamame bab számos értékes vitamint és ásványi anyagot, köztük kalciumot, magnéziumot, foszfort, káliumot, folsavat, K1-vitamint, B1-vitamint, riboflavint és rezet tartalmaz.
A zsenge szójababban valójában lényegesen több K-vitamin és folsav található, mint érett formájában.
Egy adagjából (160 gramm) a K-vitamin napi ajánlott beviteli értékének 56 százalékához, míg a folsav több mint 100 százalékához juthatsz hozzá.
2. Csökkentheti a koleszterinszintet
Egy tudományos áttekintés megállapította, hogy azoknak az embereknek, akik átlagosan 25 gramm szójafehérjét fogyasztottak naponta, 3-4 százakkal csökkent a koleszterinszintjük, ami egyes vélekedések szerint mérsékelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Amellett, hogy remek fehérjeforrás, az edamame egészséges rostokban, antioxidánsokban és K-vitaminban is gazdag. Ezek a növényi vegyületek úgyszintén csökkenthetik a szívbetegségek kockázatát, miközben javíthatják a vér lipidprofilját.
3. Szabályozza a vércukorszintet
A sok könnyen emészthető szénhidrátot, így például cukrot tartalmazó étrend megnöveli a vércukorszintet, ami hajlamosító tényezőként játszik közre a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.
Itt jön képbe az edamame, ami más babfajtákhoz hasonlóan nem emeli meg túlzottan a vércukorszintet, és nagyon alacsony a glikémiás indexe, ezáltal cukorbetegeknek is ajánlható.
4. Fehérjében gazdag
A bab a legjobb növényi fehérjeforrások közé tartozik, ezért fogyasztása rendkívül hasznos lehet a vegánok, illetve azok számára, akik nem jutnak elegendő állati eredetű fehérjékhez.
Egy adag edamame körülbelül 18,4 gramm fehérjét biztosít.
A szója ráadásul teljes értékű fehérjeforrás, ami azt jelenti, hogy biztosítja az összes esszenciális aminosavat, amelyre a szervezetnek szüksége van.
5. Csökkentheti a mellrák kockázatát
A szójababban nagyobb mennyiségben vannak jelen az ösztrogén nemi hormonnal hasonlóságot mutató izoflavon néven ismert növényi vegyületek. Egyes, ázsiai populációkra vonatkozó kutatások alapján valószínűsíthető, hogy az izoflavonban gazdag élelmiszerek nagyarányú bevitele a későbbi életszakaszokban kismértékben csökkentheti a mellrák kockázatát.
Viszonyításként, míg a gyakoribb szójafogyasztás következtében Japánban mintegy 30–50 mg között mozog az izoflavonbevitel az idősebb korosztályokban, addig az Egyesült Államokban és Európában kevesebb mint 3 mg-ról beszélhetünk.
6. Csökkentheti a menopauza tüneteit
A menstruáció végét jelző menopauza kellemetlen tünetekkel, például hőhullámokkal, hangulati ingadozásokkal és izzadással járhat. A szójabab, vagyis az izoflavonok ezen is enyhíthetnek – legalábbis kutatások szerint.
Egyes bélbaktériumok ugyanis képesek az izoflavonokat equollá alakítani, amely a szójabab számos egészségügyi előnyéért felelős, és kihatással lehet a menopauzára is.
7. Csökkentheti a prosztatarák kockázatát
A prosztatarák a második leggyakoribb ráktípus a férfiaknál. Ezért is nagy szó, hogy számos megfigyeléseken alapuló tanulmány szerint a szójatermékek fogyasztása megelőző szerepet játszhat a prosztatarák vonatkozásban. Az eredmények megerősítéséhez ugyanakkor további kutatásokra van szükség.
8. Védelmet nyújthat a csontritkulás ellen
Néhány tanulmány arra utal, hogy az izoflavonokban gazdag szójafehérje-tartalmú termékek, illetve a nagy dózisú szójakiegészítők rendszeres fogyasztása csökkentheti a csontveszéssel járó csontritkulás kockázatát mind a menopauzás, mind a posztmenopauzás nőknél.
