Ez a tréning 20 évre megvédheti az agyad a demenciától

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kutatók régóta vizsgálják, hogy az életmód vagy a mentális aktivitás mennyiben befolyásolhatja az időskori szellemi hanyatlást, és hogy léteznek-e olyan módszerek, amelyek valóban hosszú távú védelmet nyújthatnak. Most kiderült: egy egyszerű tréning jelentősen csökkentette a demencia kialakulásának esélyét az idősebb korosztálynál.

Az öregedéssel együtt jár, hogy az ember egyre gyakrabban felejt el neveket, dátumokat vagy apró részleteket. Ez önmagában természetes folyamat, mégis sokakban felmerül a kérdés:

vajon lehet-e valamit tenni azért, hogy az agy hosszabb ideig megőrizze a működőképességét? 

Az agy védelme a demencia ellen 

Egy friss kutatás szerint létezhet egy meglepően egyszerű módszer: egy rövid ideig tartó, célzott agytréning akár évtizedekkel később is kimutatható hatást gyakorolhat az agy egészségére.

A demencia ellen létezhet védelem
Fotó: Justin Paget / Getty Images Hungary

A vizsgálat azt mutatta, hogy azoknál az idősebbeknél, akik részt vettek egy speciális kognitív tréningben, akár húsz évvel később is kisebb eséllyel alakult ki a demencia. 

A kutatás a híres ACTIVE-vizsgálat (Advanced Cognitive Training for Independent and Vital Elderly – idősek szellemi képességeit vizsgáló hosszú távú kutatás) része volt, amelyben több mint 2800, 65 év feletti ember vett részt. A résztvevőket különböző tréningekbe sorolták, vagy olyan csoportba, amely nem kapott képzést. Az öt-hat hétig tartó programok összesen legfeljebb tíz, egyenként körülbelül egyórás foglalkozásból álltak.  

Néhány résztvevő később úgynevezett „emlékeztető” foglalkozásokon is részt vett, egy és három évvel a kezdeti program után.  

A leghatékonyabb módszer az úgynevezett speed of processing training (információfeldolgozási sebességet fejlesztő tréning) volt. Ennek során a résztvevők számítógépes feladatokat végeztek, amelyekben rövid idő alatt kellett felismerniük vizuális részleteket és egyre összetettebb helyzetekben döntéseket hozniuk. A gyakorlatok nehézsége folyamatosan alkalmazkodott az adott személy teljesítményéhez, vagyis, ha valaki jól haladt, nehezebb feladatokat kapott, ha pedig lassabban dolgozott, több időt hagytak neki.  

Később újravizsgálták a résztvevőket 

Húsz évvel később a kutatók megvizsgálták, kinél alakult ki demencia, vagy annak a leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór.  

Azok között, akik részt vettek a feldolgozási sebességet fejlesztő tréningben és később az emlékeztető foglalkozásokon is,  

Idézőjel ikon

mintegy 25 százalékkal kisebb volt a demencia kockázata, mint azoknál, akik egyáltalán nem kaptak tréninget.

Ez volt az egyetlen vizsgált módszer, amelynek ilyen hosszú távon is kimutatható volt a védőhatása.  

A kutatók szerint ennek az egyik oka az lehet, hogy ez a tréning úgynevezett implicit tanulást (automatikus, gyakorlás során kialakuló készségtanulást) használ, amely leginkább egy képesség begyakorlásához – például a kerékpározás elsajátításához – hasonlít. Ezzel szemben a memória- és logikai tréningek inkább explicit tanulásra (tudatosan elsajátított szabályokra és stratégiákra) épülnek, amelyek más agyi rendszereket aktiválnak.  

A kétféle tanulás eltérő idegi hálózatokat használhat, ami magyarázhatja, hogy miért éppen a feldolgozási sebességet fejlesztő tréning bizonyult a leghatékonyabbnak.  

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, mit egyél, hogy csökkentsd az Alzheimer-kór esélyét.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.