Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világon több millióan szenvednek demenciában. Az olyan mentális betegségek pedig, mint például a szorongás, jelentősen megnövelhetik ennek a betegségnek a kockázatát.
A gyakori mentális egészségügyi zavarok, mint a szorongás, megháromszorozhatják a demencia kialakulásának kockázatát – állapította meg egy új tanulmány, melynek szerzői szerint ez az első kutatás, amely a szorongás különböző súlyossági foka és a demencia kockázata közötti összefüggést vizsgálta az idő múlását is figyelembe véve
A szorongás megnöveli a demencia kockázatát
Világszerte több mint 55 millió ember szenvedett demenciában 2020-ban, és ez a szám a becslések szerint 2030-ra 78 millióra, 2050-re pedig 139 millióra nő. Mivel ez az állapot a hetedik vezető halálozási ok, a kutatók és az egészségügyi szakemberek a megelőzésre összpontosítanak, különösen az olyan kockázati tényezők kezelésével, mint a szorongás vagy az életmódbeli szokások.
A kutatócsoport 2132 résztvevőt vizsgált, akiket a Newcastle-i székhelyű Hunter Community Study 2004 decembere és 2007 decembere között toborzott. Az alanyok 60 és 81 év közötti vagy annál idősebb személyek voltak, és a vizsgálat kezdetén olyan egészségügyi adatokról is beszámoltak, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy hogy volt-e olyan betegségük, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. 3 felmérésre került sor, amelyek között öt év telt el. Krónikus szorongásnak tekintették, ha az első és a második vizsgálat során is érezték az alanyok. Megoldott szorongás, ha csak az első alkalommal. Új szorongás volt, ha a második alkalommal küzdöttek vele.
A demencia azonosítása a betegségek nemzetközi statisztikai osztályozásából származó kódok, illetve az ausztrál egészségügyi és idősügyi minisztérium által szolgáltatott, a demencia kezelésére szolgáló gyógyszerek vásárlását mutató gyógyszerellátási adatok alapján történt. Végül 64 résztvevőnél alakult ki demencia. Megállapították, hogy a szorongás majdnem háromszor nagyobb kockázattal járt a betegség tekintetében. A diagnózis felállításáig átlagosan 10 év telt el. Azok esetében, akiknek a vizsgálat első öt évén belül megszűnt a szorongása, a kockázat alig volt nagyobb, mint a szorongás nélkülieknél.
A szorongás mellett más mentális problémák is negatívan hatnak
Egy 2022-ben publikált kutatásban három évtized alatt 1,7 millió új-zélandi állampolgár egészségügyi nyilvántartását elemezték a kutatók, és ezeket az összefüggéseket különböző pszichiátriai állapotokra és a demencia minden típusára, köztük az Alzheimer-kórra is kimutatták. A vizsgált alanyok 21 és 60 év közötti személyek voltak, akiknek a kórházi kezelési adatait elemezték, és nyomon követték az összes mentális zavar és a demencia diagnózisát 1988 júliusától 2018 júniusáig. A kutatók kilenc tág kategóriáját osztályoztak: szerhasználat, pszichotikus, hangulati, neurotikus (azaz szorongásos), fiziológiai zavarok, személyiségbeli, fejlődési, viselkedési és nem meghatározott rendellenességek.
A résztvevők 3,8 százalékánál diagnosztizáltak mentális zavart, 2 százalékánál pedig demenciát. A mentális zavarral diagnosztizált egyéneknél több mint négyszer nagyobb eséllyel alakult ki demencia, mint azoknál, akik nem szenvedtek mentális zavartól. A kutatók azt is megállapították, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél korábban mentális zavart diagnosztizáltak, átlagosan több mint öt évvel korábban alakult ki demencia, mint a mentálisan egészségeseknél.
Miért hajlamosabbak demenciára?
A szakértők szerint a szorongás és a demencia közötti összefüggés részben azzal magyarázható, hogy az előbbi összefüggésben áll az érrendszeri betegségekkel, és káros hatással van a sejtekre. A stressz növeli az agyban a kortizolszintet és a gyulladást, mindkettő megöli az idegsejteket.
A szorongás a béta-amiloid felhalmozódásával is összefügg, ami az Alzheimer-kór egyik jellegzetes jele. A rendellenességet összefüggésbe hozták az agy szerkezeti elváltozásaival is, mint például az agy és a hippokampusz sorvadása.
A szakértők azt a lehetőséget is felvetik, hogy a szorongás az agyi betegségek korai megnyilvánulása lehet. Vagyis a korai kognitív hanyatlás hozzájárulhat a szorongáshoz. A szorongó emberek nagyobb valószínűséggel hoznak egészségtelen döntéseket is, például rosszul táplálkoznak vagy dohányoznak, mondták a szerzők.
Hatalmas előrelépés történt a demencia kezelésében, egy új teszt akár kilenc évvel korábban is jelezheti a betegséget. Ismerd meg a részleteket az alábbi cikkünkből.
