A gyógyszer nem az agyra, hanem egy másik területre hat, így nem is gondolnád, hogy szedése összefügghet a demenciával.
A fokozatos szellemi leépüléssel járó demencia kialakulásában több tényező, így a genetika, bizonyos egészségügyi problémák és az étrend is szerepet játszhat. A lista tovább bővült, egy tanulmány ugyanis úgy találta, hogy egy bizonyos gyógyszerfajta hosszú távú szedése is jelentős kockázattal járhat.
Milyen gyógyszer okozhat demenciát?
Azoknál az embereknél, akik rendszeresen használnak vény nélkül kapható hashajtókat, több mint 50 százalékkal növekedhet a demencia kialakulásának kockázata – állítja egy tanulmány, amelyet a Neurology című folyóirat online kiadásában publikáltak.
Vizsgálódásaik során a kutatók mintegy 500 ezer ember adatait elemezték. A résztvevők átlagéletkora 57 év volt, és a vizsgálat kezdetén egyikük sem szenvedett demenciában.
Az érintettek közül 18 235 ember számolt be vény nélkül kapható hashajtók rendszeres használatáról (ami azt jelenti, hogy a vizsgálatot megelőző hónapban a hét legtöbb napján szedték őket).
Az eredményből az is kiderült, hogy azoknál, akik valamilyen hashajtóval éltek, önmagában is 28 százalékkal növekedett a kockázat, de azoknál, akik párhuzamosan többfajta hashajtót szedtek, 90 százalékra emelkedett a rizikófaktor, a legszignifikánsabb különbség pedig az úgynevezett ozmotikus hashajtók használóinál volt tapasztalható.
„Az ozmotikus hashajtók magukhoz vonzzák, vagyis beszívják a vizet a székletbe, ami lágyabbá teszi azt, illetve gyakoribb bélmozgásokat eredményez. Ezek a készítmények arról is ismertek, hogy az erősebb hashajtókhoz képest csak minimális mellékhatással rendelkeznek, de akár 2-3 napba is beletelhet, mire érvényesül a hatásuk.
De hogy jön ide a demencia? A kutatók szerint úgy, hogy a hashajtók rendszeres használata megváltoztatja a bél mikrobiomját, ami befolyásolhatja az agyba irányuló idegi jelátvitelt, továbbá fokozhatja a toxinok termelődését a bélben, ami hatással lehet az agyra.
„A hashajtókat rossz ötlet rendszeresen, hosszú távon használni. Súlyosbíthatják a székrekedési problémákat, függőséget okozhatnak, és károsíthatják a vastagbelet” – figyelmeztetnek szakemberek.
Hogyan lehet helyettesíteni ezeket a gyógyszereket?
A székrekedés ellen nem feltétlenül kell gyógyszereket szedni, létezik több természetes megoldás is. Az egyik legkézenfekvőbb a rostbevitel emelése. Ehhez érdemes tisztában lenni a különféle rostok közötti különbségekkel.
Az oldható rostok felszívják a vizet, és egy gélszerű anyagot hoznak létre a bélben, ami lágyítja a székletet. Ezzel szemben az oldhatatlan rostok „tömbösítik” az emésztés alatt álló ételt, így az könnyebben áthaladhat az emésztőrendszeren. Ilyen típusú rostokat olyan élelmiszerekben találhatsz, mint a zab, a borsó, a citrusfélék, a leveles zöldségek és a bab.
Székrekedés esetén a cellulózt (ami az oldhatatlan rostok egyik fajtája) gyakran természetes hashajtónak tekintik. Ez az anyag természetesen előfordul a diófélékben, a teljes kiőrlésű gabonákban, a búzakorpában, a különféle magvakban és a barna rizsben.
Mire kell figyelni a rostbevitel növelésekor?
1. Fokozatosan növeld a rostbevitelt körülbelül napi 30 grammra, úgy, hogy több zöldség-gyümölcsöt, hüvelyeseket, dióféléket, magvakat és teljes kiőrlésű gabonákat fogyasztasz.
A zabpehely, az árpa és a kivi a legjobb természetes székletlágyítók közé tartoznak.
Ha kenyeret és gabonaalapú termékeket veszel, mindig ellenőrizd a címkéjükön a rosttartalmukat, és olyat válassz, ami adagonként legalább 4-5 grammos mennyiséget tartalmaz. Ha eddig kevés ilyen ételt fogyasztottál, különösen fontos, hogy ügyelj a fokozatosság elvére, hogy elkerüld az olyan kellemetlen mellékhatásokat, mint a gázképződés és a puffadás.
2. Növeld a folyadékbeviteled. Legalább napi 2 liter folyadékot igyál, ami lehetőség szerint vízből vagy gyógyteából származzon. Sokak számára egy pohár meleg citromos víz, egy csésze kávé vagy tea is hashajtó hatással bír.
A hidratáltság megőrzése még kritikusabb a rostbevitel növelésekor, mert a folyadék segít a széklet lágyításában és a bélrendszeren való átmozgatásában.
3. Kérdezd meg orvosodat a vény nélkül kapható székletlágyítók használatáról. Ezek gyakran biztonságosabb alternatívái a hashajtóknak (de először a megnövelt rost- és folyadékbevitellel érdemes próbálkoznod). A probiotikumok szintén elősegítik a rendszeres bélmozgást, miközben jótékonyan hatnak a bél mikrobiomjára, illetve a bél és az agy közötti kapcsolatra is.
4. Krónikus székrekedés esetén elengedhetetlen a kiváltó ok feltárása. A panaszok összefügghetnek bizonyos gyógyszerek szedésével, vagy olyan betegségekkel is, mint az irritábilisbél-szindróma.
