A demencia több millió embert érint a világon, és jelenleg gyógyíthatatlan. Így a legjobb a megelőzése, és most kiderült, hogy néhány módszerrel ez sikerülhet is, de legalábbis késleltethető a tünetek megjelenése.
A demenciaesetek közel fele késleltethető vagy megelőzhető lenne bizonyos kockázati tényezők csökkentésével – írja egy új tanulmány, amely a The Lancet című folyóiratban jelent meg.
A demencia a becslések szerint világszerte 57 millió embert érint, és ez a szám 2050-re várhatóan 153 millióra nő. Bár a magas jövedelmű országokban csökken a demencia előfordulása, az alacsony és közepes jövedelmű országokban tovább növekszik. Egy új kutatás megerősíti, hogy azonosítottak 14 potenciálisan módosítható kockázati tényezőt.
Módszerek a demencia késleltetésére
A közzétett bizonyítékokat tárgyaló tanulmány megállapította, hogy a 14 módosítható kockázati tényező kezelésével együttesen 45 százalékkal csökkenthető a demencia előfordulása világszerte. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban, valamint a magasabb jövedelmű országok alacsony jövedelmű lakosai esetében még nagyobb kockázatcsökkentés lehetséges, tekintettel a demencia gyakoribb előfordulására, az egészségügyi egyenlőtlenségekre ezekben a népességcsoportokban. Odafigyeléssel növelhető az egészséges életévek száma, és csökkenthető a demenciában szenvedő emberek rossz egészségi állapotának időtartama.
Melyek ezek a kockázati tényezők?
A demencia megelőzését soha nem lehet túl korán vagy túl későn elkezdeni. A leginkább hátrányos helyzetű egyéneknek van a legnagyobb szükségük ezekre a változásokra, és ők fogják leginkább érezni a hatását is.
A korai életkorban (45 évnél fiatalabbak) jelentkező kockázatok, mint például az alacsonyabb iskolai végzettség, befolyásolják a kognitív tartalékot. Fontos tényező az elérhető oktatás, a fejsérülések minimalizálása és a káros alkoholfogyasztás csökkentése, ezek potenciálisan csökkenthetik a fiatalon kialakuló demenciát. A középkorúak esetén a szisztolés vérnyomást 130 Hgmm-re vagy annál alacsonyabb értékre kell szabályozni. A dohányzást abba kell hagyni, ez még akár a későbbi életkorban is segíthet csökkenteni a kockázatot. A passzív dohányzás kevésbé tekinthető a demencia módosítható kockázati tényezőjének. Vannak olyan tényezők, amelyekre kisebb a ráhatásunk, ilyen a levegőminőség javítása, különösen a magas légszennyezettségű területeken.
A kognitív, fizikai és társadalmi aktivitás fenntartása fontos a középkorúak és a későbbi életkorban lévők esetén, bár kevés bizonyíték van arra, hogy bármelyik konkrét tevékenység védelmet nyújt a demencia ellen. Úgy tűnik, hogy a hallókészülékek használata csökkenti a hallásvesztésből eredő kockázatot. A tartós testmozgás is védelmet nyújt, talán az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri kockázat csökkentése révén. A depresszió a demencia kockázatát hordozza, de a későbbi életkorban a demencia is okozhat depressziót. Az érdeklődési körökhöz és képességekhez szabott tevékenységek szintén csökkenthetik a tüneteket, és javíthatják az életminőséget.
Ezek mellett új bizonyítékok támasztanak alá két további módosítható kockázati tényezőt: a látásvesztést és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin (gyakran „rossz” koleszterin) magas szintjét.
A demencia tünetei
Mivel a demencia nem gyógyítható, a legfontosabb a megelőzés, valamint a demencia diagnózisával élők életminőségének javítása.
A demencia különböző típusai különbözőképpen érinthetik az embereket, ezért a tünetek eléggé változatosak lehetnek. Vannak azért olyan gyakori korai jelek, amelyek már a demencia diagnózisa előtt is jelentkezhetnek:
- emlékezetkiesés,
- koncentrációs nehézségek,
- nehézséget okoz a megszokott napi feladatok elvégzése, például a vásárlás során a helyes aprópénz kiválasztása,
- nehézségeket okoz egy beszélgetés követése vagy a megfelelő szó megtalálása,
- idő- és helyzavar,
- hangulatváltozások.
Ezek a tünetek gyakran enyhék, és csak nagyon fokozatosan súlyosbodnak. Előfordulhat, hogy nem veszed észre ezeket, a családtagok és a barátok egy ideig szintén nem figyelnek fel rá, vagy nem veszik komolyan. Néhány embernél változatlanok maradnak, és nem romlanak, másoknál azonban demencia alakul ki.
A pénzügyek kezelésében történő változások a nem diagnosztizált demencia jelei lehetnek, tudd meg az alábbi cikkünkből, hogy mire kell figyelni.
