Ez a típusú fejfájás az agydaganat jele is lehet

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Amikor az agyban kialakuló tumorra gondolunk, azt feltételezzük, hogy az ilyesmi elképesztő fejfájással járhat, de ez nincs feltétlenül így. Szakemberrel beszélgettünk arról, hogy mikor kell agydaganatra gyanakodni.

A fejfájás egy viszonylag gyakori tünet, amelyet okozhat stressz, kialvatlanság, fáradtság, magas vérnyomás és kevés folyadék fogyasztása is. Noha nem minden esetben súlyos betegség tünete, akár jelezhet agydaganatot is. Dr. Para Szabolccsal, a Neurológiai Központ neurológusával beszélgettünk arról, hogy miként lehet felismerni ezt a betegséget.  

Fejfájást okozhat az agydaganat

A The Brain Tumour Charity adatai szerint az agydaganattal diagnosztizált emberek körülbelül 50 százaléka fordult fejfájásos panaszokkal az orvosához, és 60 százalékánál alakult ki valamikor a daganat miatt ilyen típusú fájdalom. A fejfájást nem közvetlenül maga a daganat okozza, mivel az agynak nincsenek fájdalomreceptorai. Valójában az erekre és idegekre gyakorolt nyomás miatt érezzük.

Agydaganatot is jelezhet a fejfájás
Fotó: mr.suphachai praserdumrongchai / Getty Images Hungary

Dr. Para Szabolcs szerint a primer (elsődleges) agydaganat ritka, a rákos megbetegedések kb. 2-3 százalékát teszi ki, összehasonlítva a tüdőrákkal – kb. 15-20 százalék –, az emlő- és prosztatarákkal – 20-30 százalék –, viszonylag elenyésző. Sajnos, azonban ezek rendkívül rosszindulatúak és agresszívek tudnak lenni.

A legtöbb tumor az agyban inkább a szervezet más területén kialakult rákos betegségek áttéteként jelenik meg, ezek másodlagos agydaganatok, metasztázisok. A leggyakrabban a tüdő, az emlő, a bőr és az emésztőrendszer primer daganatai okozhatják. Ezért, ha a kórelőzményben ilyen megbetegedések állnak fenn, és fejfájás lép fel, mindenképpen egy képalkotó kivizsgálás javasolt a neurológiai kivizsgálás mellett. 

Az agydaganat tünetei

A neurológus szerint az agydaganatra jellemző fejfájást nehéz meghatározni, tipikusan éjjel vagy kora reggel jelentkezik, a nap folyamán enyhül. A betegek nagy részénél teljesen új típusú, amit még soha nem éreztek, intenzitása rövid idő alatt erősödik, nem múlik el.

Akkor kell leginkább erre a betegségre gyanakodni, amikor a fejfájáson kívül más tüneteket is észlel a beteg: a folyamatos hányinger, hányás, beszédzavar, epilepsziás rohamok, végtagbénulás, inkontinencia, mozgászavar, személyiségzavar, zavartság, apátia, és főleg, ha ezek a tünetek folytonosan fennállnak. Sajnos miután ezek más korképekben is jelen lehetnek, megnehezíti a betegség korai felfedezését.

Más súlyos betegséget is jelezhet a fejfájás

A szakorvos figyelmeztet, hogy a tumoron kívül más súlyos problémák is állhatnak a fejfájás hátterében. A hirtelen fellépő, gyötrelmes fájdalom, mintha fejbe vernének, például inkább a Subarachnoidális vérzés tünete: ez az egyik legerősebb ismert fejfájás, innen a neve is, villámcsapásszerű fejfájás. Ezt egy aneurizma elrepedése, kifakadása okozza. (Az aneurizma olyan éren lévő kiboltosulás, amely az érfal gyengesége miatt alakul ki.) Erre az a jellemző, hogy mint egy villámcsapás, úgy érkezik nagyjából egy perc hosszan, tehát nagyon gyorsan. Minden ilyen esetben azonnal sürgősségi kórházi ellátás szükséges, mert életveszélyes állapotot jelez.

Idézőjel ikon

Akkor, ha egy fejfájás újszerű, szokatlan a karaktere, vagy elhúzódik, nem reagál a fajdalomcsillapításra, akkor mindenképp javasolt egy neurológiai kivizsgálás, akkor is, ha nem társulnak mellé a fent említett tünetek

– magyarázza dr. Para Szabolcs.

A tenziós az egyik leggyakoribb, elhúzódó fájdalmat okozó fejfájás, amely közepes intenzitású, rendszeres sportolással jól kezelhető, viszont kezeléséhez bizonyos esetekben gyógyszeres terápiára is szükség van.

Más súlyos betegségeket is jelezhet fejfájás
Fotó: Leylaynr / Getty Images Hungary

De okozhat még ilyen tüneteket az agyhártya- vagy agyvelőgyulladás is, ehhez társulhat magas láz, hányás, izgatottság, levertség és zavartság, tarkókötöttség, ritkán tudatzavar. Ezzel a betegséggel is azonnal orvoshoz kell fordulni, és kórházi ellátásra van szükség. Ezenkívül a magas vérnyomás, az agy jóindulatú daganatai (meningeomák), nyaki arthrosis vagy nyaki/koponya traumák, valamint pajzsmirigy működési zavarai is okozhatják ezt a fájdalmat.

Illetve hozzáteszi, hogy a fájdalomcsillapító túlzott használata is visszaüthet:

Idézőjel ikon

Kevéssé ismert, de gyakori a fájdalomcsillapító abúzus miatti fejfájás, amely akkor alakul ki, ha havonta több mint 10-15 fájdalomcsillapító bevételére kényszerül a beteg.

Rendkívül nehéz kezelni, általában egy nem megfelelően kezelt vagy elhanyagolt primer fejfájásból alakul ki, leggyakrabban migrén vagy tenziós fejfájás miatt, ám a rengeteg fájdalomcsillapító hatására megváltozott fájdalom megnehezíti a pontos diagnózist.

Ezt a tünetet nemcsak az agyban kialakuló rák miatt érdemes figyelemmel kísérni – ha megváltozik, hirtelen lép fel, vagy komolyabb fájdalmakkal jár, érdemes konzultálni egy orvossal.

Nemcsak a fejfájás jelezhet agydaganatot, hanem egy másik meglepő tünet is. Tudj meg többet a témáról az alábbi cikkünkben, hogy idejében felismerd a betegséget.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.