Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kutatások azt mutatják, hogy a nagy dózisú D-vitamin-bevitel nem csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – sőt, valójában éppen ellentétes hatást válthat ki.
Amikor megfigyelésen alapuló vizsgálatok megállapították, hogy a magasabb D-vitamin-szint hatására alacsonyabb lehet a szívbetegségek kialakulásának kockázata, hirtelen megugrott az érdeklődés a vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők iránt. Ez könnyen tévútra viheti az embert, mivel teret adhat annak a feltételezésnek, hogy minél többet szed belőle, annál jobban védi vele a szívét. Ennyire azonban nem egyszerű a képlet.
Így hat a szív egészségére a D-vitamin
A napfény vitaminjaként is emlegetett D-vitamin egy értékes tápanyag, amely elősegíti a szervezetben a kalcium felszívódását, ami javítja a csontok egészségét. Emellett támogatja az immunrendszer és az idegrendszer működését, illetve csökkenti a gyulladást.
Ha pedig a szervezet nem jut elegendő D-vitaminhoz, az különféle egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a szívbetegségeket is.
Úgy tűnik tehát, hogy van valamiféle kapcsolat a D-vitamin és a szív egészsége között. Ám ez nem jelenti azt, hogy varázsütésre megszünteti az esetlegesen fellépő szívbetegségek kockázatát. Egy 2017-ben közzétett tanulmány például azt mutatta, hogy a D-vitamin-tartalmú táplálékkiegészítők nagy dózisban történő havi fogyasztása nem csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez még azoknál a vizsgált résztvevőknél is igaznak bizonyult, akik egyébként D-vitamin-hiányban szenvedtek.
Az eredmények összhangban állnak az étrend-kiegészítőkkel és a szív egészségével kapcsolatos további kutatási adatokkal. Nincs bizonyíték tehát arra vonatkozóan, hogy érdemes lenne egy csomó D-vitamint szedni a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére.
Mennyi D-vitamint lehet szedni?
A D-vitamin pótlására az októbertől márciusig tartó időszakban napi 2000 nemzetközi egység (NE) javasolt egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében – derül ki a Semmelweis Egyetem ajánlásából. A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól októberig – viszont napi mintegy félórányi szabad levegőn, napon tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint, így ilyenkor nem kell pótolni.
Kockázatos is lehet
A túlzott mennyiségben bevitt D-vitamin miatt a vér kalciumszintje az ajánlottnál jobban megemelkedhet, ami a hiperkalcémia néven ismert állapot kialakulásához vezethet. Ez megnövelheti a koszorúér-betegség kockázatát, mivel az érfalakon így kalciumlerakódások képződhetnek.
A hiperkalcémia az idő múlásával hozzájárulhat a szívroham vagy a pangásos szívelégtelenség jelentkezéséhez is.
A magas D-vitamin-szint ráadásul veseelégtelenség, vesekő és különféle, a csontokat érintő egészségügyi problémák forrása is lehet, mint amilyen a csontritkulás is. Mindezekre tekintettel a szakemberek óvatosságra intenek a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők szedésével kapcsolatban. Mint általában, itt is igaz, hogy az utánajárást nem szabad megspórolni, és érdemes lehet akár orvosod tanácsát is kikérni.
Szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy az egészséges táplálkozás, a testsúly kontrollja, illetve a vérnyomás és a koleszterinszint kordában tartása milyen fontos szerepet játszik a szívbetegségek megelőzésében. Ha ezek rendben vannak, akkor ilyen téren kevésbé kell féltened az egészségedet.
Érdekel, hogy milyen életkorban nő meg leginkább a szívbetegségek jelentkezésének kockázata? Ide kattintva megtudhatod.
