Az édesszájúakat ez a két baj nagyobb eséllyel fenyegeti: nem csak a cukorbetegség lehet probléma

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A legtöbb gyerek nem utasítja vissza a cukorral teli finomságokat, ráadásul vannak köztük olyanok, akik kifejezetten az intenzívebb ízű édességeket részesítik előnyben. Ez pedig mindenképpen árulkodó jel. Egy tanulmány szerint ugyanis azoknál a gyerekeknél, akik vonzódnak például a kólánál édesebb italokhoz, nagyobb valószínűséggel fordul elő a családjukban alkoholizmus és depresszió.

A kutatók szerint az édes íz és az alkohol közti kapcsolat arra vezethető vissza, hogy mindkettő hasonló jutalmazási központokat aktivál az agyban. Az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy az agyoncukrozott ételeket kedvelő gyerek feltétlenül alkoholisták lesznek. Ám a cukor hangulatjavító is lehet, éppen ezért

Idézőjel ikon

a depressziós gyerekek vonzódhatnak hozzá, hogy jobban érezzék magukat.

Bárhogy is legyen, az édességek és az alkohol közötti kapcsolatot érdemes intő jelnek tekinteni, és ha szükséges, akkor a cukros ételek és italok fogyasztását csökkenteni a gyerekek étrendjének kialakításánál. 

Amikor édesből is nagyon édes kell

A vizsgálat során a kutatók 300, 5–12 éves kor közötti gyermeket és családjuk kórtörténetét vizsgálták meg. A gyerekekkel cukros oldatot kóstoltattak, és depresszióval kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, míg az édesanyák a családi alkoholfogyasztásról adtak tájékoztatást a szakembereknek.

Az édességet kedvelő gyerekek családjában gyakoribb az alkoholizmus
Fotó: ZzzVuk / Getty Images Hungary

A kutatás során kiderült, hogy a gyerekek közel felének előfordult már a családjában az alkoholizmus, vagyis volt olyan szülője, nagyszülője, nagynénje vagy nagybátyja, akinél alkoholfüggőséget diagnosztizáltak. 

A vizsgálatban részt vevő gyerekek körülbelül 25 százaléka számolt be depressziós tünetekről.

A gyerekeknek ki kellett választaniuk, hogy az ötféle cukrossági fokozatú italból melyiket kedvelik leginkább. Azok a gyermekek, akiknek a családjában előfordult alkoholizmus, vagy voltak depresszióval küzdő családtagok, sokkal inkább előnyben részesítették az extrán édes ízt. Ezek a gyerekek átlagosan a 24 százalékos cukortartalmú oldatot választották, amikor egy csészényi vízbe körülbelül 14 teáskanálnyi cukor került. A kutatók szerint ez a mennyiség duplája az üdítőitalok cukorkoncentrációjának. A többi gyerek azonban megelégedett a 18 százalékos cukros keverékkel.

A cukor a fájdalomcsillapításban is segített

Ugyanez a tanulmány megvizsgálta a cukor fájdalomcsillapító hatását is. A cél érdekében gyerekeknek hideg vízben kellett tartaniuk kezüket, miközben vagy vizet, vagy cukoroldatot vettek szájukba.

A cukros itallal a depresszióra nem hajlamos gyerekek jobban tűrték a fájdalmat
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

A depressziós tüneteket nem mutató gyerekek 36 százalékkal hosszabb ideig tűrték a fájdalmat cukros oldattal, mint anélkül.

A depressziós tüneteket mutató gyerekeknél nem mutatkozott ilyen eltérés, azaz kevésbé csökkentette fájdalmukat az adott édességű cukoroldat.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy nekik még több édességre lett volna szükségük ahhoz, hogy jobban érezzék magukat. 

Gyümölcs helyett finomított cukrot eszünk

Az eredmények segíthetnek a tudósoknak olyan stratégiák kidolgozásában, amelyekkel elérhető, hogy a gyerekek kevesebb finomított cukrot fogyasszanak. Ez azért lényeges, mert a gyerekeket általában jobban vonzzák az édességek, mint a felnőtteket.

A magas cukortartalmú élelmiszerek energiatartalma is magasabb
Fotó: LisaValder / Getty Images Hungary

Aki az édes ízekhez vonzódik, az magasabb energiatartalmú ételeket fogyaszt. Ezek a cukros élelmiszerek korábban például az egészséges gyümölcsök voltak, de ma már más körülmények között és eltérő szokásokkal élünk, így az energia és az édesség iránti igényünket főként finomított cukrokkal elégítjük ki.

A kutatási eredmény rávilágított, hogy vannak olyan gyerekek, akiknél komoly akadályokba ütközhet az édes ízek, a cukros ételek és italok fogyasztásának csökkentése, mint másoknál. A testi és mentális egészség megőrzése érdekében ezt mindenképpen figyelembe kell venniük a szülőknek az étrend kialakításánál.

Az édesség rossz jutalom, gyereknek-felnőttnek egyaránt

Meglepően sokan vannak, akik akár egy tábla csokoládét is elfogyasztanak naponta, és ami még inkább figyelmeztető jel: jutalmazásra, vigasztalásra használják az édességet.

A cukor ugyanazokat a kémiai változásokat indítja be az agyban, mint a kábítószer, ha nem vigyázunk vele, és fogékonyak vagyunk a függőségre.

Bizonyított tény, hogy nagy mennyiségű cukros víz bevitele viselkedésváltozást és akár neurokémiai módosulásokat is okozhat, amelyek hasonlítanak azokhoz a változásokhoz, amikor valaki kábítószert fogyaszt. A kísérleti állatok elvonási tüneteket mutatnak ilyenkor, sőt, olyan hosszú távú hatásokat, mint a sóvárgás.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.