A csontritkulás Magyarországon népbetegség, melynek számlájára óránként közel tíz törés írható, ez azt jelenti, hogy hatpercenként okoz traumát. Sokáig tünetmentes, ami nehezíti az időben való felismerését.
„Az oszteoporózis magyar neve csontritkulás, ami beszédes név, hiszen ebben a betegségben a csont mennyisége és minősége is romlik, így a csontok porózussá és törékennyé válnak” – mondja dr. Bors Katalin reumatológus és rehabilitációs főorvos, a téma szakértője. Elsősorban az idősebb korosztályt és a nőket érinti, de fiatalabb korban is jelentkezhet más betegségek miatt, ilyen például a pajzsmirigy betegség és a cukorbetegség. A férfiak sem védettek a kór ellen, az összes érintett 18 százaléka közülük kerül ki. A 2000-es évek adataihoz képest jelentősen csökkent a diagnosztizált esetek száma, régen 900 ezer, ma, a legfrissebb nemzetközi vizsgálat (2022-ben publikált SCOPE’21 adatai) szerint 559 ezer ember él együtt ezzel a kórképpel hazánkban. Még döbbenetesebb, hogy a súlyos csontritkulásban szenvedő nők 65 százaléka nem kap kezelést.
Ezért veszélyes a betegség
„Ha a betegség felderítetlen marad, egy saját testmagasságból történő elesés, egy heti bevásárlás hazacipelése, vagy az unoka felemelése is megroppanthatja a csigolyát, vagy okozhat csípőtáji törést” – hívja fel a figyelmet Bors Katalin. Kevésbé köztudott, hogy a „könnyű” törésként számontartott csukló- és felkartörés is sokszor tragédiát jelent, hisz idősebb korban a mozgékonyság többnyire beszűkül, s így még nagyobb jelentősége van a helyhez kötött tevékenységeknek, legyen az akár olvasás, kézimunkázás, főzés vagy egyéb háztartási feladatok elvégzése – nem beszélve a sportok jelentős részéről.
Így válhat gyilkossá
A csigolyák összezökkenése tartósan és jelentősen rontja az életminőséget, míg a csípőtáji törések, legyen az a legismertebb combnyaktörés, vagy a csípőtáj egyéb törése, jelentősen veszélyeztetik szövődményeikkel a beteg életét is. Hazánkban egy évben 14 ezer embernél következik be egyszerű elesés miatt ez a töréstípus, ebből 4000 a férfiak száma. Ez a trauma jellemzően minél előbbi műtétet igényel. A műtéti technikák évről évre fejlődnek. Amitől igazán tartani lehet, azok a szövődmények – tüdőgyulladás- és embólia, trombózis, fertőzések stb. Egy bizonyos kor felett a töréssel járó immobilizáció is visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el.
Az össz-európai adatokkal megegyezően az első évben halálozás eléri a 20-24 százalékot, és a fokozott veszélyeztetettség az első 5 évben fennmarad.
A tartósan sikeres műtétek után is jelentős azonban azoknak a száma, akik a teljesen önálló életüket elveszítik, részleges vagy nagyobb fokú segítségre, és/vagy segédeszközökre szorulnak.
A rehabilitáció fontos szerepe
„Rendkívüli jelentőséggel bír a szakszerű rehabilitáció, mely a beteg állapotától függően történhet kórházban, ambulancián vagy szakrendelőben is” – mondja a Bors Katalin. Az ellátáshoz minden esetben speciális rehabilitációs team szükséges, a szakorvos mellett a páciens állapotának megfelelően kiválasztott szakemberekkel. Mindez jó esetben az egyéb töréseknél is a terápia része. „Ma Magyarországon túl kevesen kapják meg ezt az ellátást” – tájékoztat a szakember, pedig a rehabilitációs szakambulanciákra a háziorvos is beutalhatja az embert. A hospitalizált rehabilitációra és a szakrendelői járóbeteg rehabilitációra – mely sajnos csak kevés helyen elérhető az országban – a törést ellátó ortopéd, traumatológus, reumatológus vagy rehabilitációs szakorvos küldhet bennünket tovább.
Kinek ajánlott a szűrővizsgálat?
Magyarországon a diagnózis és a terápia megállapításához minden feltétel adott. Ennek első lépése lenne, hogy a hormonális átállás időszakába kerülő hölgyek és férfiak ODM vizsgálaton (csontritkulásmérésen) vegyenek részt. Az ennél idősebb korosztály képviselői fokozottan a veszélyeztetettek körébe tartoznak. Kísérőbetegségként gondolni kell a csontritkulásra bizonyos kórképek esetében, ilyenek egyes pajzsmirigy betegségek, a cukorbetegség, nőgyógyászati, urológiai és immunológiai kórképek. Gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet a betegség, ezek közül kiemelkedő helyen áll a szteroid.
Mi történik a kivizsgáláson?
A szakemberek felmérik a csontrendszer állapotát. Az ODM vizsgálat fájdalommentes, egy rutin röntgenhez képest elhanyagolható sugárterheléssel jár és majdnem mindenkinél elvégezhető. Kizáró tényezőként szerepelhet, ha valaki meghatározott idővel azelőtt kontrasztanyagos vizsgálaton vett részt, terhes vagy szoptat, illetve, ha a mérési helyeken, mely a gerinc és a csípő bizonyos pontjai, fém implantátumot visel, vagy nagy fokú deformitástól szenved akár törés, akár egyéb ok miatt. A gyógyszeres kezelés további feltétele egy rutin laborvizsgálat vérből és vizeletből, egy háti gerincröntgen (első alkalommal, majd háromévenként), és a kezelés felírásában kompetens szakorvos szakvéleménye. „Az ODM vizsgálatra beutalási jogosultsággal rendelkező szakorvosok száma az elmúlt évtizedben örvendetesen bővült” – hangsúlyozza Bors Katalin, ám sajnos a háziorvosok továbbra sincsenek köztük. Aki ugyanakkor a cikk alapján veszélyeztetettnek érzi magát, háziorvosán keresztül is eljuthat azokra a szakrendelésekre, ahonnan beutalót kaphat.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy melyik az a kevésbé közismert vitamin, mely a csontok egészségére is kihat, ezt a cikkünket is ajánljuk.
