A csontjainkat teszik tönkre a divatdiéták

Olvasási idő kb. 2 perc

A „fáj a derekam” vagy a „fáj a hátam” kijelentéseket hallva arra gondolunk, hogy ezek egy 40+-os ember szájából hangoznak el – pedig ma már sokszor a harminc alattiak is érzik az idő múlását.

Igen, az idő vasfoga megrágja az embert, negyvenéves kor felett ennek többnyire már megmutatkoznak a hatásai. De a fiatal korosztály számára mi hozhatja el az ízületi fájdalmakat, a rendszeres derék- és hátfájást? Ennyire keveset mozgunk? Ennyire a videójátékok bűvöletében tengődünk, hogy a testünk lassan, generációról generációra kezdi feladni a harcot? 

Csontjaink és a diéták 

Mára odáig jutottunk, hogy az X és az Y generáció mellett (előbbi az 1965 és 1980 között született embereket, utóbbi az 1980 és 1995 közöttieket fedi) a Z generáció szülötteit is elérte már az idősebbekre jellemző fájdalmak sora. Holott ők az 1995 és 2009 közötti korosztályhoz tartoznak – az ilyen gondoktól még messze kellene lenniük. 

A helytelen diéták gyorsan megbosszulják magukat
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Az emberek egyre tudatosabbak, egyre jobban megértik, mennyire fontos az étkezés, a jó minőségű ételek, és persze azt is, hogy ez miképpen befolyásolja a testüket. Sajnos azonban sokan leragadnak annál az – egyébként fontos – információnál, hogy mit kell enni ahhoz, hogy karcsúak lehessenek. 

Itt azonban érkezik az első igazán nagy probléma: nem hivatásos szakemberekkel egyeztetve alakítunk ki diétákat, hanem a netről vadásszuk le azokat. Így sokszor elhagyjuk a szénhidrátokat, korlátozzuk a fehérjebevitelt, nem fogyasztunk tejtermékeket vagy bizonyos gyümölcsöket, illetve az ételek elkészítését is akár teljesen megváltoztatjuk. 

Pedig az ember alapvetően mindenevő, vagyis szüksége van a szénhidrátokra, az állati eredetű fehérjékre és más, hasonlóan fontos tápanyagokra. Egyes összetevők kompromisszumok árán ugyan elhagyhatók, de ez nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk az étkezéseinkkel. Amit megeszünk – vagy nem eszünk –, hatással van a szervezetünkre. 

A kiiktatott, egyébként nem káros élelmiszerek elhagyásával ugyanis megfosztjuk szervezetünket azoktól az alapvető anyagoktól, amelyekre nagy szüksége lenne. A foszfor, a kalcium, a magnézium vagy a fehérjék ugyanis kiemelt szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Az elmaradó D-vitamin és kalcium pedig különösen káros a csontokra:

Idézőjel ikon

sűrűségük csökken, szerkezetük meggyengül.

Ennek köszönhető, hogy a fiatalabb korosztályban is egyre gyakoribbak az ízületi fájdalmak, valamint a hát- és derékfájások. Emellett természetesen a nem megfelelő életmód is jelentős súllyal esik latba, hiszen az étkezés és a mozgás elválaszthatatlanok. 

Divatdiéták vagy észszerűség? 

Mielőtt bármilyen divatdiéta mellett döntenénk, gondolkozzunk el alaposan. Fogyni és formálódni nem feltétlenül azzal lehet, ha soha többé nem eszünk kenyeret. Pontosabban: azzal is, de ezért cserébe sokszor nagyobb árat fizetünk, mint amit ezzel elérhetünk. 

A kiegyensúlyozott étkezés köthet kompromisszumokat, de éppen azért kiegyensúlyozott, hogy kompenzálni tudja azt, ha valamit elvből vagy kényszerből elutasítunk. A tápanyagoknak meg kell lenniük az étrendünkben – ezek a test üzemanyagai. Nélkülük a szervezet működése sérül, amit fájdalommal, mentális gondokkal és sok egyéb, rendkívül kellemetlen tünettel jelez majd. 

Ha érdekel az is, miket áldozunk fel a karcsúságunkért, mikre vagyunk hajlandóak érte, akkor olvasd el a fogyasztószerekkel kapcsolatos cikket is.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?

Életem

Megjelent egy új 5000 forintos: így néz ki

5000 forintos és 25 000 forintos névértékű emlékérmét adott ki a Magyar Nemzeti Bank a labdarúgó szövetség évfordulója alkalmából. A névértéknél magasabb összegért vásárolhatjuk meg.

Édes otthon

Ha ezt teszed a kertben, akár 2 milliós bírságra is számíthatsz

A kerti zöldhulladék elégetése már 2021 óta tilos, kivéve, ha a helyi önkormányzat másképp nem rendelkezik. A szabály megszegése magánemberként 300 ezer forintos bírságot eredményezhet, cég vagy szervezet esetében azonban akár 2 millió forintos tétel is lehet.

Offline

Emlékszel még a 90-es évek magyar slágereire?

Kamaszkorunk kedvenc slágereire, azokra a dalokra, amelyek egy egész generáció hangulatát meghatározták, ma is nosztalgiával emlékszünk vissza. De vajon mennyire élnek még benned elevenen ezek? Kvízünkkel kiderítheted.