A nyers húsnál is hamarabb megbetegíthet ez a népszerű zöldségünk

Olvasási idő kb. 3 perc

Jól teszed, ha te is körültekintően jársz el a nyers hússal a konyhában, ha az ételkészítés előtt, közben és után is alaposan kezet mosol, ha külön kést használsz hozzá, és ha nem felejted el alaposan elmosni és lefertőtleníteni a vágódeszkát. De ugyanígy odafigyelsz vajon a gyümölcsökkel és a zöldségekkel is?

A szakácsok és élelmiszer-biztonsági szakértők szerint nem jó ötlet krumpli után ugyanazzal a késsel almát szeletelni vagy salátát vágni. Hogy miért, az máris kiderül

A bűnös hagyma és társai

Bár mindannyian tisztában vagyunk a nyers és nem kellően átsütött hús veszélyeivel, mint kiderült, az Egyesült Államokban igen gyakran hozhatók összefüggésbe az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel a gyümölcsök és a zöldségek. A közelmúlt járványainak legfőbb okozója a Salmonella Thompsonnal fertőzött, kockára vágott hagyma volt, de a fagyasztott eper, a leveles zöldségek, a lucernacsíra és a gomba is szerepel a listán. 

Az Egyesült Államokban a kockára vágott hagyma okozta a legtöbb megbetegedést
Fotó: EKramar / Getty Images Hungary

A séf, aki a krumplival példálózik

És ha már a zöldségeknél tartunk: bármilyen különös is, van olyan séf, aki a burgonyát használja, hogy a tanítványainak segítsen megérteni az élelmiszer-biztonság különféle árnyalatait. Ilyen Julian Bond, a Pacific Institute of Culinary Arts vezető séfje, aki elárulta, hogy amíg a szakácstanulói a csirkeszeletelés után elmossák a vágódeszkát, addig a krumpli után senki.

De miért is kellene?

Ezért lehet veszélyes a burgonya

Donald Schaffner, a Rutgers Egyetem Élelmiszer-tudományi Tanszékének vezetője szerint azért, mert a nyers burgonyán találhatók olyan mikroorganizmusok, mint a Bacillus cereus, a Clostridium botulinum és a Clostridium perfringens. Ezek a gyomor- és bélrendszeri zavarokat, valamint hasmenést okozó kórokozók természetes módon a talajban vagy a helytelenül komposztált állati trágya eredményeként fordulnak elő, szerencsére azonban nagy mennyiségben kell ahhoz fogyasztanunk, hogy megbetegedést okozzanak. 

A krumplin is megtalálhatók olyan mikroorganizmusok, amelyekkel nem árt az óvatosság
Fotó: Anjelika Gretskaia / Getty Images Hungary

Mit és hogyan mossunk?

Mielőtt zűrt okoznának a nyers élelmiszerek, érdemes bevetni egy teljesen hétköznapi trükköt: a hideg folyó víz alatti zöldség- és gyümölcsmosást. A makacs foltok megtisztításához bőven elegendő, ha csupán az ujjainkat használjuk, de ha teljesen biztosra akarunk menni, egy puha kefét is segítségül hívhatunk.

Schaffner szerint csupán ennyi kell ahhoz, hogy eltávolítsuk a mikroorganizmusokat, és csökkentsük a keresztszennyeződés kockázatát.

Bond séf azt tanácsolja, hogy a kemény külső héjú gyümölcsöket és zöldségeket is alaposan öblítsük le, mert a kórokozók és a baktériumok átkerülhetnek a héjról a kezünkre vagy a vágódeszkára. Úgyhogy tartsuk csak bátran csap alá a citrusféléket és a dinnyét is, hiszen szeletelésnél a késsel átvihetjük a mikroorganizmusokat a gyümölcsök ehető részére. 

A zöldségeket a felhasználásuk előtt fontos megmosnunk
Fotó: Neustockimages / Getty Images Hungary

A külön vágódeszka a titok

Érdemes megfontolni Schaffner további tanácsát is, azt, hogy használjunk külön vágódeszkát a fogyasztásra kész, apróra vágott zöldségekhez, amely korábban nem érintkezett semmilyen nyers élelmiszerrel.

Idézőjel ikon

Ha már vágódeszka: Bond szerint a legjobb, ha az fából van, természetes antibakteriális tulajdonságai miatt segíthet biztonságosabban tartani a termékeket, ráadásul kíméletes a kés pengéihez is.

Egyet azonban nem szabad soha elfelejtenünk: használat után alaposan tisztítsuk és szárítsuk ki a konyhai eszközt, így megakadályozhatjuk, hogy a baktériumok letáborozzanak és elszaporodjanak a vágódeszkán.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.