Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hamarosan kezdődik a nagyböjt, a keresztények felkészülése a húsvéti időszakra: a lelkiség mellett ugyanakkor a böjt és az időszakos étkezés ma már táplálkozási trend is lett.
Hamvazószerda jelöli ki a katolikus egyházban a böjt kezdetét: ezen a napon, illetve a nagyböjti péntekeken, majd nagyszombaton délig kell a híveknek tartaniuk a böjti étkezés szabályait. Ezek értelmében a szigorú böjti napokon, azaz hamvazószerdán és nagypénteken egy nap egyszer lehet jóllakni, és ezeken a napokon ugyanúgy, mint minden böjti pénteken, a hústól, valamint állati eredetű termékektől és zsiradéktól tartózkodni kell. A hústilalom 14 éves kortól érvényes.
A lélek uralma a test felett
A böjt lényege a test megfegyelmezése: az értelem vezéreljen, ne pedig a test. Ennek jegyében a fentieknél szigorúbb böjtöt bárki tarthat – sőt, régen ez a ma szigorúnak nevezett böjt volt az enyhe. Eredetileg ugyanis egész nagyböjtben mindössze egyetlen alkalommal lehetett enni, mégpedig este. A lazított böjti szabályok alól azonban a 14 év alattiak mellett csak a gyenge egészségűek és a kismamák képeznek kivételt, mások jó cselekedettel sem válthatják ki az önmegtartóztatást. Akik eleve nem fogyasztanak húst, vegetáriánusként lemondhatnak valamilyen más élelmiszerről, illetve bárki tehet egyéb felajánlást is.
Ennek a típusú böjtnek a lélek „állapotba hozása” a célja – de ma már kifejezetten a testnek is böjtölnek sokan, egyre divatosabb ugyanis a böjtöt az életmód részévé is tenni.
Hasznos is a böjt
Lattmann Eszter táplálkozási tanácsadó is úgy látja: divatja lett a böjtölésnek, amely a funkciós étkezésből került át a köztudatba az internetes platformoknak köszönhetően. A szerencse azonban az, hogy nemcsak divatos, hanem jó hatással is van a testre mind az időablakos étkezés, mind pedig az időszakos böjt.
Az előbbi esetében a napi étkezéseinket 6-8-10 órába szorítjuk be – a táplálkozási tanácsadó szerint
10 óránál nagyobb ablakon belül senkinek sem kellene elosztania étkezéseit,
hogy tudjon pihenni a hasnyálmirigy –, az időszakos böjt pedig a 12–24 óránál hosszabb étkezés nélküli intervallumokat takaró kifejezés.
„Van, aki böjt alatt kávét sem iszik, hiszen hivatalosan édesítő vagy akár növényi tej sem fér bele a böjtölés adta keretekbe. Sok ember folyadékot, kávét, terápiás levest azért engedélyez magának, a böjtnek így is jó hatása van” – mondta Lattmann Eszter a Díványnak. Elmondása szerint az időszakos böjtölés általában 50 órás felső határral működik, bár vannak, akik nagyon komoly engedményekkel, akár napi tíz liter terápiás leves fogyasztásával 5–14 napos böjtöket is tartanak.
„Ez a bélflórának remek, de ehhez kell egy Buddha-szerű pszichés állapot is” – tette hozzá.
Ősi módszerhez nyúl vissza
A böjtölésben egyébként, bármekkora divat is, voltaképpen nincsen semmi új, hiszen az ember az őskorban ha vadászott és elejtett valamit, akkor evett – ha pedig épp nem volt sikeres, akkor nem.
„Hasnyálmirigyünk és vércukorháztartásunk a sportra és az egészséges böjtre állt be: ma nagyon sokszor és sokat eszünk ehhez képest. Persze a böjtöléshez kell egy lelkiállapot is, hogy ne evéssel akarjunk dolgokat pótolni. Érdemes kipróbálni, mert a böjt hihetetlen könnyedséget és brutális energiát ad” – mondta Lattmann Eszter.
Érdekességképp hozzátette, hogy a nem evést tévesen azonosítjuk az energia hiányával: sok élsportoló is időablakban eszik, és időszakosan böjtöl, van, aki éppen verseny napjára időzíti a böjtölést.
Ő egy olyan dzsúdócsapatot is ismer, melynek tagjai úgy állnak a tatamira, hogy akkor már 30 órája nem ettek – és mérhetően jobban teljesítenek, mint mielőtt a böjtölésbe belevágtak volna.
Fontos lehet a konzultáció
Ha valaki kipróbálná az időablakos étkezést, érdemes a beállításban a testére figyelnie: ha valaki nehezen reggelizik, kezdheti annak elhagyásával, aki pedig délután négy után nem éhes, az ott bezárhatja az ablakot.
A böjttel kapcsolatosan a táplálkozási tanácsadó elmondta: várandósan semmiképp ne próbálja ki senki,
és akinek ismert emésztőszervi betegsége van, epeműtéte volt, vagy inzulinrezisztens, az konzultájon szakemberrel, mert csak fokozott figyelem mellett böjtölhet. A prediabétesz vagy diabétesz esetén is ugyanez a tanácsa.
Lattmann Eszter szerint az is fontos, hogy ne azért kezdjünk böjtölni, hogy nyárig ledobjuk a felesleges kilókat, hogy meglegyen a bikinialak: ezeket az étkezési módszereket hosszú távon érdemes az életforma részévé tenni. A néhány éve nagyon divatos léböjtöt a fentiekkel szemben nem ajánlja: keveseknek működik, nagy cukortartalmú gyümölcs- és zöldséglevekkel pedig akár inzulinrezisztenciát is kialakíthat a léböjt, és még hízhatunk is tőle.
