Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
„Tiszta anyja ez a gyerek!” Hányszor hallottuk ezt kiskorunkban, ha a szemünk, arcunk vagy az alkatunk inkább az anyukánkra emlékeztet. Egy kutatás szerint azonban, ha külső jegyekben inkább édesanyádra hasonlítasz, akkor is az apai DNS-ből használsz fel többet.
Megjelenésedben lehetsz teljesen olyan, mint az anyukád, ám a betegségek öröklődése szempontjából jó eséllyel inkább az édesapádra ütöttél, ami igazán jó hír, ha ő egészséges. Egy kutatás szerint azonban nemcsak az egyértelműen beazonosítható, örökletes betegségeknél, de a daganatos megbetegedéseknél, a cukorbetegségnél vagy az elhízásnál is ez a helyzet.
Ha édesapád egészséges, te is az lehetsz
Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói forradalmi felfedezést tettek a –genetika területén. Ehhez egy speciális egérpopulációt hoztak létre; céljuk az volt, hogy a génjeik minél változatosabbak legyenek, hogy ily módon minél jobban leképezzék az emberi génállomány változatosságát. Az így kitenyésztett egerekben azt vizsgálták, hogy egy-egy génvariáns milyen arányban származik az anya- és az apaállattól.
A kutatás eredményeként azt találták, hogy az apától származó gének mutációi jelennek meg hangsúlyosabban. Ebből pedig azt a következtetést vonták le, hogy ha ez a mutáció negatív hatású – például betegséget okoz –, akkor az inkább az apai génállományból származik. Lefordítva; ha az édesapád egészséges, akkor jó eséllyel te is az leszel, viszont, ha betegségekkel küzd, nagyobb hangsúlyt kell fektetned a megelőzésre, mert nagyobb esélyed van, hogy ezekkel életed során szembe kell majd nézned.
A betegségek öröklődése, de az élethossz is kódolva van
Arra biztosan emlékszel a biológiaóráról, hogy a baba nemét az apa „dönti el”, hiszen a 23. kromoszóma egyesülésekor a nő XX, míg a férfi XY kromoszómát ad. Ha a két X egyesül, kislány, míg, ha az X és az Y, akkor kisfiú érkezik a családba. De van jó néhány tulajdonság, ami szintén mindig az apa génállományából származik. Ilyen például a színtévesztés, a fogazat minősége, de szívbetegség is. Közel száz olyan gén van, amelynek esetében fontos, hogy melyik szülőnktől örököltük őket, ám az Észak-Karolinai Egyetem kísérlete szerint olyan betegségeket is inkább az édesapánktól örökölhetünk, mint a cukorbetegség, a kóros elhízás vagy többféle daganatos betegség.
De az apától öröklünk olyan fontos tényezőket is, mint hogy milyen hosszú lesz az életünk. Természetesen, az életmód és a negatív környezeti hatások ezt felülírhatják, ám a DNS részét képező, a káros hatásoktól védő úgynevezett telomerek hosszát az apukád genetikája határozza meg.
Milyen lesz a szeme, haja?
A várható életkilátások mellett sokakat érdekel, hogy vajon milyen lesz a gyermekük megjelenése. Ez a szülők domináns és recesszív génjein múlik. Ha egy gén domináns, akkor az az erősebb, tehát jó eséllyel ez fog felülkerekedni, és ezt örökli a kicsi. A szem- és hajszín esetében sem annyira egyszerű megmondani a gyermek várható kinézetét.
Ezeket egy úgynevezett allél befolyásolja, és hiába barna hajú mindkét szülő, előfordulhat, hogy egy recesszív – azaz háttérbe húzódó – gén kerül előtérbe, és a baba hajszíne eltér a szülőkétől. Ez az oka annak is, hogy bizony két barna szemű embernek is születhet kék szemű gyermeke. Az emberi génkészletben ugyanis minden gén kétszer szerepel, tehát hiába van valakinek barna szeme, lehet, hogy a génkészletében barna-kék program szerepel. Ha a párja is ezzel rendelkezik, születhet barna és kék szemű gyermekük is.
