Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az X és az Y generáció tagjai közül a legtöbben azonnal antibiotikumot kaptunk pár napos láz és torokfájás esetén. Ma ez az arány megfordult – de mi ennek az oka?
Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek kizárólag baktériumok ellen hatásosak, vírusok ellen nem. Ezért nátha, influenza, COVID-19, hörghurut vagy gyomorvírus esetén az antibiotikum szedése nemcsak haszontalan, hanem káros is lehet. Az ilyen esetekben az antibiotikumok nem rövidítik le a betegség lefolyását, nem csökkentik a tüneteket, és nem akadályozzák meg a fertőzés terjedését. Ezzel szemben mellékhatásokat okozhatnak, például hasmenést, hányingert, allergiás reakciókat, és hozzájárulhatnak a bélflóra károsodásához – olvasható a Népegészségügyi Központ tájékoztatójában.
A túlhasználat következménye: antibiotikum-rezisztencia
Ami pedig még ennél is nagyobb probléma, hogy az antibiotikumok indokolatlan vagy helytelen használata elősegíti az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, így a jövőben ezek a gyógyszerek hatástalanok lehetnek súlyosabb fertőzések kezelésében. Ez nemcsak a te és az én egészségünket, hanem az emberiség sorsát is veszélyezteti.
Gyakori tévhitek és a valóság
- „Ha zöld az orrváladék, biztosan baktérium okozza.” Ez nem feltétlenül igaz. A váladék színe nem megbízható jelzője a fertőzés típusának. Sok vírusos fertőzés is okozhat zöldes váladékot.
- „Jobb megelőzni a bajt, inkább szedek antibiotikumot.” Az antibiotikumok szövődményeket megelőző szedése sem ajánlott vírusos betegségek esetén, mivel nincs ilyen előnyük, viszont növelik a rezisztencia kialakulásának kockázatát.
- „Az orvos ránézésre tudja, hogy vírus vagy baktérium okozza a betegséget.” Bár vannak olyan jelek, amelyek az orvosok számára választ adhatnak a kérdésre, sok esetben azonban nehéz megkülönböztetni a tünetek alapján a vírusos és bakteriális fertőzéseket. Ezért ilyen esetekben fontos (lenne) a megfelelő diagnosztikai vizsgálatok elvégzése, mielőtt antibiotikumot írnak fel.
Mikor indokolt az antibiotikum szedése?
Antibiotikumot csak akkor szabad szedni, ha az orvos bakteriális fertőzést diagnosztizál, és úgy ítéli meg, hogy szükséges a kezelés. Ilyen esetek lehetnek többek között a tüdőgyulladás, a bakteriális mandulagyulladás vagy bizonyos húgyúti fertőzések (stb). Fontos, hogy az antibiotikumot az orvos által előírt adagban és ideig szedjük, még akkor is, ha a tünetek hamarabb enyhülnek.
Ha kíváncsi vagy, mire érdemes odafigyelnetek, ha beteg van a családban, ezt a cikket ajánljuk.
