Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Igen, a cukor nemcsak hizlal, de a beleidben is rengeteg kárt tud okozni! A kutatók most felfedik, hogyan is hat pontosan a cukor az emésztőrendszerre.
Az Egyesült Államokban az elmúlt 300 év alatt az emberek éves cukorfogyasztása fejenként 1,8-ról 54 kilogrammra nőtt. Magyarországon kissé jobb a helyzet: átlagosan 28 kg cukrot fogyaszt a magyar ember egy évben. Persze ez is jóval több, mint az ajánlott mennyiség, de a WHO szerint napi energiabevitelünk 10 százaléka (évi 9 kg) lehetne a cukor. A gyerekek cukorfogyasztása pedig jócskán túltesz a felnőttekén!
A kutatók régóta tudják, hogy a cukor – különösen a hozzáadott cukor, amely nem a gyümölcsökben vagy zöldségekben előforduló természetes változat – az egyik fő ludas a kirívóan magas számú elhízás, 2-es típusú diabétesz és egyéb, anyagcserével kapcsolatos betegségek előfordulásában.
Később azt is gyanítani kezdték, hogy a cukor hozzájárulhat a vastagbélgyulladáshoz, a bélhez kapcsolódó autoimmun betegségekhez és az ételallergiákhoz is – és mindebből egyre több van napjainkban. Azt viszont nem sikerült megállapítaniuk, pontosan hogyan is járul hozzá a cukor ezekhez a problémákhoz.
Ám a legújabb kutatások rájöttek, hogyan roncsolja a beleket a cukor. A mikrobiomtól a vékonybél béléséig több helyen, többféle módon veszélyezteti az emberi emésztőrendszer egészséges működését.
Robert Lustig MD-endokrinológus és a University of California egyetemi tanára gyermekgyógyászati szakon. Metabolical című könyvében azt vizsgálja, hogyan betegítik meg a feldolgozott ételek és cukrok az embereket. „Legalább három folyamatot érint valamilyen módon a cukor” – jelentette ki.
Belek és máj
Az első azzal kapcsolatos, ahogyan a belek és a máj kezelik az elfogyasztott cukrot. A beleink bizonyos mennyiségig képesek a fruktózt olyan termékké alakítani, amely nem szívódik fel. Ha a cukorfogyasztásunk alacsony, nagy része a beleken keresztül az ürülékkel távozik. Az a kevés, ami felszívódik, a májunkba kerül, ahol hasznos energiává alakul. Ám ha sok cukrot fogyasztunk, a beleink úgy alkalmazkodnak ehhez, hogy a cukor lebontását és felszívódását elősegítő enzimeket kezdenek termelni. Pozitív visszacsatolási rendszert hozunk így létre, ami azt üzeni, hogy minél többet fogyasztunk, annál több felszívódik. Azaz több cukor kerül a májba, ami ekkora mennyiséggel már nem tud mit kezdeni, és szépen lassan elzsírosodik. A zsír vagy trigliceridek formájában kerül ki, ami növeli a szívbetegségek és az elhízás kockázatát, vagy ki sem kerül onnan, és kialakul a zsírmáj vagy egyéb krónikus betegségek, például cukorbetegség.
Bélfal
A második cukorral kapcsolatos probléma a bél féláteresztő bélésénél jelentkezik. A bélfal dinamikus, remekül szűrő határ, amelyen a tápanyagok átjuthatnak, a veszélyes baktériumok, nagy ételrészecskék és egyéb, nem megfelelő anyagok pedig tovább utaznak. A beleknek ezért a szűrőképességéért bizonyos fehérjék a felelősek. Ha ezek a fehérjék nem működnek megfelelően, a nem megfelelő anyagok is átjutnak a bélfalon, ami immunreakciót vált ki. Ez az immunreakció ételallergia, autoimmun betegség, például Crohn-betegség vagy egyéb, béllel kapcsolatos betegség formájában jelentkezik. A részleteket még mindig vizsgálják, az azonban már most bizonyított, hogy a cukor hatással van ezekre a fehérjékre, illetve a bél sejtjeitől erőforrásokat elvonva gyengíti őket.
Azt már tudjuk tehát, hogy a nagy cukortartalmú ételeket fogyasztó emberek és állatok beleinek módosul – növekszik – a béláteresztése. Már csak a részleteket kell kideríteni.
Mikrobiom
A harmadik mód, ahogyan a cukor károsítja a beleket, a mikrobiommal kapcsolatos. A mikrobiom az emésztőrendszerben élő baktériumok milliárdjainak összessége, amelyeknek a típusa és száma részben a táplálkozásunktól függ. Némely baktérium hasznos a számunkra, mások diabéteszhez, autoimmun betegségekhez és más betegségekhez köthetők. A jó baktériumok általában nem táplálkoznak cukorral, a rosszak viszont igen. Így amikor cukrot eszünk, tulajdonképpen az ellenség felfegyverzésében segítünk.
A rossz baktériumok számának gyarapodására immunrendszerünk természetesen reagál: az immunsejtek felismerik a bajt okozó, cukorkedvelő baktériumokat, és védekező állásba helyezkednek. Ezt mi gyulladásként érzékeljük, ami súlyosbíthatja a bélbetegségeket.
Röviden: a cukor rossz. Sokféleképpen rossz.
De ma már minden készen kapható ételben megtalálható, akkor hát mit együnk? Az endokrinológus tanácsa az, hogy együnk teljes ételeket a feldolgozottak helyett. Ez a legfontosabb, amit megtehetünk.
Azaz együnk gyümölcsöket, zöldségeket, diókat, magvakat, egészséges olajokat, húsokat, tejtermékeket és mindent, ami nincs feldolgozva és becsomagolva. Fogjuk fel kalandosan: táplálkozzunk úgy, ahogyan elődeink 100 éve tették volna. Ha így teszünk, jó úton járunk, és a beleink is hálásak lesznek érte.
