Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy új kutatás bebizonyította, hogy jelentős mennyiségű „jó” baktérium él azoknak a bélrendszerében, akik rendszeresen kávét isznak. Ezek a „kávérajongó” mikrobák a kutatók állítása szerint átlagosan nyolcszor nagyobb mennyiségben fordulnak elő a kávéfogyasztók szervezetében, ellentétben azokkal, akik nem isszák az élénkítő feketét.
A kávét szerető baktérium szinte minden felnőtt bélrendszerében ott él, de mennyisége robbanásszerűen megnő a kávéfogyasztók szervezetében. A kutatók szerint ez a legszorosabb kapcsolat az egyes ételek vagy italok és a specifikus baktériumok között, melyeket valaha is azonosítottak.
A reggeli ital jó hatással van a bélrendszerre
Ha valaki eddig csupán csak a serkentő hatása miatt fogyasztott kávét, jó, ha tudja, már egyetlen csésze reggeli ital is jó hatással van a szervezetére. Olasz és amerikai orvosok nemrég rájöttek arra, egyáltalán nem véletlen, ha azután, hogy megittuk a napindító kávét, azt érezzük, hogy mozgásba jön a bélrendszerünk.
A trentói egyetem és a Harvard tudósainak együttműködése kiderítette, hogy a kávé az az élelmiszer, amely a legmagasabb korrelációt mutatja a mikrobiomot alkotó baktériumokkal.
Így fejti ki pozitív hatását a kávé a mikrobiomra
A tanulmány megerősítette a kutatóknak azt a meggyőződését, miszerint jelentős mennyiségű „jó” baktérium él a kávérajongók bélrendszerében. Ezek a Lawsonibacter névre keresztelt mikrobák átlagosan nyolcszor nagyobb mennyiségben fordulnak elő a kávéfogyasztók emésztőrendszerében, mint azokéban, akik egyáltalán nem kávéznak.
A szakemberek azt is elmagyarázzák, hogyan fejti ki hatását a Lawsonibacter a bélben. A kávé fermentált kávébabból készül, és több száz vegyületet tartalmaz, köztük számos antioxidánst, amelyek táplálják a bél mikrobiomját. Emellett támogathatják a szív egészségét és segítik az anyagcserét, amely egyebek között a cukorbetegség megelőzése szempontjából is fontos.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a bél mikrobiomja is lehet a hiányzó láncszem az étrend és a krónikus betegségek előfordulása között.
Mindemellett a kutatócsoport felhívta a figyelmet a kávé megfelelő mennyiségű rosttartalmára is, amely körülbelül 1,5 grammot jelent csészénként. Mindennek azért van jelentősége, mert amikor a bélbaktériumok a kávéból származó rostokkal táplálkoznak, általában jótékony, rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek támogatják az anyagcsere-, az emésztő- és immunrendszerünket, továbbá növelik a hasznos mikrobák mennyiségét is a bélrendszerben. Ebből is következik, hogy sok kávérajongó látogatja rendszeresen a mellékhelyiséget azt követően, hogy elfogyasztotta a serkentő feketét.
A csontritkulást is megelőzheti ez az ital
A kávézás nem csupán a bél baktériumflórájára van kedvező hatással. Több korábbi kutatás is bebizonyította már, hogy a kávénak számos jótékony hatása van a szervezetünkre. A kávé egyebek között sok olyan vegyületet tartalmaz, melyek prebiotikumként működnek, így egy csészényi kávé nemcsak felpörget a nap elején, hanem a bélrendszerünkben élő, jótékony mikrobákat is mozgásba, lendületbe hozza.
Más vizsgálatok során a kutatók azt tapasztalták, hogy a legalább napi egy csésze kávé elfogyasztása a férfiaknál a rákövetkező tíz év során 40−60 százalékkal csökkentette a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét.
Több tanulmány szól arról is, hogy a rendszeres kávéfogyasztás mintegy negyedével csökkentheti a vastagbéldaganat kialakulásának veszélyét.
Bár a klinikai vizsgálatokban vérnyomásemelő hatással ruházzák fel a kávét, nincs rá bizonyíték, hogy növelné a szív- és érrendszeri megbetegedések veszélyét.
Az azonban bizonyított tény, hogy napi három csésze kávé, megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel mellett csökkentheti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kockázatát, különösen idősebb korban.
Milyen lehet az élet kávé nélkül? Olvasd el cikkünket, és megtudod, mi történik a testeddel, ha leszoksz a kávéról.
