Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre több a diagnosztizáltan autista mind a gyermekek, mind a felnőttek körében, azonban ennek okai között csak egy a sok közül, hogy ma már jóval korábban képesek felismerni az autizmus. Mint kiderült, a táplálkozásnak is köze van ahhoz, ha egy gyermek a szociális kapcsolatok terén nem funkcionál majd megfelelően.
Számtalan kutatás és tanulmány foglalkozik az autizmussal, mely a világ egyik legkülönfélébb tüneteivel járó neurobiológiai betegség. Spektrumzavarnak is nevezik, hiszen egészen szélsőséges formákban jelenhet meg az egyes emberek mindennapi életében. Most már tudjuk, hogy akár az étkezés is kiválthatja bizonyos esetekben.
Magyarországon nyolc nagy kategóriába sorolják az autizmussal élő embereket, a konkrét BNO-kódot pszichiátriai vizsgálatot követően kapják meg az emberek, akár már 3 éves korukban. Azzal, hogy mi okozza az egyre gyakoribb megjelenését, évtizedek óta foglalkoznak a kutatók.
Már 3 éves kor előtt feltűnhet, hogy valami nincs rendben
A San Antonió-i Egyetem Egészségtudományi Központjának kutatói nemrég tettek közzé egy tanulmányt, melyben a várandós nők étkezési szokásait vizsgálták, és hozták összefüggésbe fiaik későbbi autizmusdiagnózisával. Mint kiderült, nemcsak a várandósság idején, de a szoptatás alatt fogyasztott bizonyos élelmiszer-adalékanyagok is összefüggést mutattak a fiúgyermekeknél később diagnosztizált ADS-sel.
Minél több aszpartám nevű édesítőszert fogyasztottak az anyák a terhesség három trimesztere, illetve a szoptatási időszak során, annál nagyobb gyakorisággal derült ki a későbbiekben, hogy fiuk autista.
Mire jó az aszpartám?
Az aszpartám egy, az 1980-as évek óta egyre többször használt édesítőszer, mellyel a finomított cukrot helyettesítik az ételekben és italokban. Leginkább az üdítőitalokban, a rágókban, diétás élelmiszerekben, a fagylaltokban, tejtermékekben, reggelizőpelyhekben és müzlikben, fogkrémekben, illetve egyes gyógyszerekben van jelen.
Az aszpartámos italok és az autizmus
A tanulmány során a texasi kutatók kiderítették, hogy az autizmussal diagnosztizált kisfiúk esetében háromszoros az autizmus előfordulásának az esélye, amennyiben anyjuk korábban legalább napi egy adag diétás üdítőt vagy ezzel megegyező mennyiségű aszpartámot fogyasztott a várandósság és a szoptatás időszaka alatt.
A lánygyermekek esetében nem találtak ilyen összefüggést.
„Fontos megjegyezni, hogy ez még nem ok-okozati összefüggés” – hangsúlyozta a tanulmány vezetője, Raymond F. Palmer orvos-professzor. „Azt azonban korábbi kutatási eredményekkel összefüggésben kijelenthetjük, hogy a koraszülöttség és a kardiometabolikus egészségügyi problémák kiváltó oka lehet az, hogyha a terhesség és a szoptatás alatt az anya diétás italokat fogyaszt. Eredményeink fontos kérdéseket vetnek fel a lehetséges neurológiai hatásokkal kapcsolatban, melyek további vizsgálatokat igényelnek a későbbiekben” – tette hozzá.
Kulcsfontosságú, hogy mérlegeljük a lehetséges kockázatokat, különösen a fiúk esetében, és óvatosan járjunk el a termékek terhesség és szoptatás alatti fogyasztásával kapcsolatban, amíg átfogóbb értékelések nem állnak rendelkezésünkre.
A kontrollvizsgálatok során 235 autista és 121 neurotipikus gyermek édesanyjától gyűjtöttek információkat étkezési szokásaikat tekintve. A szülők saját étrendjükkel kapcsolatos emlékei alapján végeztek számításokat azzal kapcsolatban, hogygyakoribb-e az autizmus megjelenése bizonyos élelmiszerek fogyasztása esetén. Az eredmények azt mutatták, hogy az autizmussal diagnosztizált fiúgyermekek háromszor akkora aszpartámmennyiségnek voltak kitéve, mint egészséges társaik a kontrollcsoportban.
Az aszpartámot a kutatás időszakával egy időben nyilvánította a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség és a WHO „valószínűleg emberre rákkeltőnek” egy kockázatelemző tanulmánysorozatot követően. Dr. Francesco Branca, a WHO Táplálkozási és Élelmiszer-biztonsági Osztályának igazgatója szerint ugyan nem ad okot aggodalomra az általánosan felhasznált mennyiség – ez testsúlykilogrammonként jelenleg maximum 40 mg –, további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, milyen hatással lehet az aszpartám fogyasztása a metabolikus szindróma, az inzulinszabályozás és a cukorbetegség szempontjából.
Az autizmus, illetve az ADHD mögött nem csak az életmód egyes elemeit sejtik a kutatók. Ahogy mi is foglalkoztunk már korábban a témával ebben a cikkünkben, egyes esetekben genetikai okok is állhatnak a neurobiológiai betegségek mögött.
