Attól függően, hogy hogyan használják fel, az árnika gyógyhatású és mérgező is lehet.
Az árnikával kapcsolatban könnyű összezavarodni, hiszen erős gyulladás- és fájdalomcsillapítóként hivatkoznak rá, amely ételek ízesítésére is használható, de ha rákeresel az interneten, akkor gyorsan kiderül, hogy mérgező a fogyasztása. Vajon mit mondanak róla az orvosok, és mi az igazság a kockázatairól?
Mit érdemes tudni az árnikáról?
Az árnika egy évelő, lágy szárú, sárga vagy narancssárga virágú növény, amely Észak-Amerikában és Európában őshonos, de néhány faja a Távol-Keleten, Oroszországban és Japánban él. A növény – különös tekintettel az európai eredetű Arnica montana fajra – évszázadok óta fontos szerepet tölt be a hagyományos népi gyógyászatban.
Elsősorban izom- és ízületi fájdalom ellen, illetve gyulladások, zúzódások kezelésére használják.
Noha az árnika helyileg alkalmazva teljesen biztonságos (és vitathatatlanul hatásos), tudni kell, hogy egy helenalin nevű toxint tartalmaz, amely a szájon át fogyasztva nagy mennyiségben halálos lehet.
Hogyan fejti ki hatását?
Az árnikában körülbelül 150 különböző bioaktív komponens található, amelyeket eddig csak külön-külön, laboratóriumi körülmények között vizsgáltak. A pontos hatásmechanizmus megértéséhez ezért további kutatások szükségesek.
Annyi már most bizonyos, hogy az árnika egyes összetevői antioxidánsok és citoprotektívek – vagyis védik a sejteket –, mások viszont – mint például a helenalin – citotoxikusak, tehát a sejtekre nézve mérgezőek.
Bár nem egyértelmű, hogy az árnika hogyan enyhíti a fájdalmat, orvosok szerint hatása az ibuprofénhez és a diklofenákhoz fogható. Egy 2007-es tanulmány azt is megállapította, hogy ugyanolyan hatékony az ízületi gyulladások kezelésben, mint a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők.
Milyen formában érdemes használni?
Az árnikának számtalan felhasználási módja ismert, így krémek, gélek, habok, kenőcsök, masszázsolajak, homeopátiás készítmények, teák, étrend-kiegészítők és injektálható gyógyszerek is készülnek belőle. A szakemberek azt mondják, hogy ezek közül
a legbiztonságosabb helyi készítmények formájában használni.
Orális bevitele ezzel szemben jelentős rizikóval jár. Már csak azért is, mert táplálékkiegészítőként nincs következetes adagolási javaslata. Vannak országok, ahol a potenciális kockázatok tükrében be is tiltották élelmiszerekben való használatát.
A szakemberek megjegyzik, az óvatosság az árnikából készült homeopátiás készítmények esetében sem árt, hiszen nincsenek olyan tudományos bizonyítékok, amelyek alátámasztanák, hogy valóban hatásosak-e, és mivel nem kötelező a bevizsgálásuk, nem lehet tudni, hogy mennyire biztonságosak.
Milyen tünetekkel jár a mérgezés?
Attól függően, hogy mennyi árnikát fogyasztasz, a következő tüneteket tapasztalhatod:
- a bőr, a száj, a torok és a gyomor irritációja és/vagy károsodása
- hányás
- hasmenés
- légszomj
- gyors szívverés
- magas vérnyomás
- szívkárosodás
- szervleállás
- kóma
- halál
Kikre jelent fokozott kockázatot?
Ne használj árnikát, ha…
- allergiás vagy a parlagfűre, a napraforgóra, a krizantémra vagy a százszorszépre, mert jó eséllyel erre a gyógynövényre is érzékeny lehetsz;
- más terméket is használsz, ami tartalmazza a gyógynövényt, hiszen így könnyebb túladagolni;
- kortikoszteroidokat, vérnyomáscsökkentőt, véralvadásgátlót vagy bizonyos gyógynövény-kiegészítőket szedsz, mert megzavarhatja a hatásukat;
- véralvadási rendellenességben, máj- vagy vesebetegségben szenvedsz;
- műtét előtt állsz, vagy nemrég estél át operáción;
- sérült a bőröd;
- terhes vagy, vagy szoptatsz;
- gyerekek vagy csecsemők kezelése a cél.
Honnan lehet felismerni az allergiás reakciót?
Ha az árnika helyi alkalmazása után az alábbi tüneteinek bármelyikét észleled, ne használd többet, és mielőbb fordulj orvoshoz:
- bőrpír, viszketés és irritáció,
- véraláfutások megjelenése.
- fokozódó fájdalom.
Amennyiben aggódsz a lehetséges kockázatok és mellékhatások miatt, egyébként sem árt, ha kikéred orvosod tanácsát, mielőtt kipróbálnál egy új gyógynövényt vagy táplálékkiegészítőt.
