Édesanyánk egészségi állapota előre jelezheti saját jövőbeli egészségünket. Miután a genetika nagy szerepet játszik abban, hogyan működik a testünk, ezért édesanyánk egészségi állapota támpontot adhat nekünk abban, hogy akár tudatosan megelőzzünk bizonyos betegségeket, például a depressziót, a csontritkulást vagy a látásromlást.
Édesanyánk egészségi állapota alapján különösen azokra a szövődményekre következtethetünk, amelyek leginkább a nőket érintik. Ezért is olyan fontos a teljes családi kórtörténet feltárása és ismerete még akkor is, ha fájó sebeket tépünk fel azzal, hogy azt kutatjuk, hogyan és miért halt meg a nagymamánk. Az anya-gyermek genetikai kapcsolat alapján ugyanis sok esetben azonosíthatjuk azokat az egészségügyi kockázati tényezőket, amelyek bennünket is fenyegethetnek. Nézzük, hogy felmenőink betegségei milyen jövőt vetíthetnek elő számunkra.
Csontritkulás
A csontritkulás egy olyan betegség, amikor az életkor előrehaladtával csontjaink tömege és mésztartalma csökken. A csontritkulás a 65 év feletti nők jelentős részét érinti, míg a férfiak esetében jóval alacsonyabb ez a mutató. (Bár enyhébb formái a férfiakat ugyanúgy érintik.) A legújabb kutatások szerint a genetikai örökségünk is hajlamosíthat a betegségre.
Vagyis, ha az édesanyának volt csontritkulása, akkor feltehetően nekünk is lesz.
Ehhez sokszor az örökölt testfelépítésnek és az alacsonyabb testsúlynak is köze van. Ha egy felnőtt kevesebb mint 58 kilogramm, vagy 22-nél kisebb a BMI-je, az növelheti a csontritkulás kockázatát. Egy másik kockázati tényező lehet, ha a szülői kórtörténetben – legyen szó az anyáról vagy az apáról – szerepel csípőtáji törés.
A csontritkulás elkerülése érdekében ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű kalciumot és D-vitamint szedjünk.
Bőrproblémák, mélyülő ráncok
Egy tanulmány szerint a férfiak és a nők bőre a különböző hormonok miatt eltérően öregszik. Ha kíváncsi vagy arra, hogy mennyire lesz ráncos a bőröd, illetve hogy milyen bőrproblémákkal kell majd megküzdened, vess egy pillantást édesanyád arcára. Az ő kollagénlebontási képessége árulkodhat arról is, hogy a kor előrehaladtával a szemed körüli szarkalábak vagy a szád körüli ráncok fognak előbb és jobban mélyülni.
Édesanyánk öregedésének a megfigyelése segíthet akár a saját öregedési folyamatunk lelassításában.
Az így kiszámítható genetikai hatások kivédhetők fényvédő krémekkel, C- és E-vitamint tartalmazó öregedésgátló szérumokkal. Emellett a bőrtípusunk is – melyet szintén édesanyánktól és édesapánktól örököltünk – befolyásolja, hogy a napsugárzás milyen károkat okozhat a bőrünkön. A legnagyobb veszélynek a világosabb bőrűek vannak kitéve.
Depresszió
A depressziót kétszer gyakrabban diagnosztizálják a nőknél, mint a férfiaknál. Ennek valószínűleg a hormonális ingadozások, valamint a nők traumára és stresszre adott válasza lehet az oka. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a nők gyakrabban és hosszabb ideig szenvednek depresszióban, mint a férfiak. Emellett szintén igazolt tény, hogy a depresszióval összefüggő genetikai mutációk csak a nők esetében jellemzők. Tehát ha valakinek az édesanyja depressziós volt, jobb, ha önmagán is figyelemmel kíséri a tünetek megjelenését, és szükség esetén kezelést kér.
Szembetegségek
A szakemberek megfigyelése szerint a nők látását nagyobb valószínűséggel veszélyezteti glaukóma, és nagyobb eséllyel lesznek látássérültek, vagy akár teljesen meg is vakulhatnak. A menopauza miatt a szemszárazság is nagyobb valószínűséggel fenyegeti a nőket, amely gyakori kísérője a zöld hályognak. Ráadásul a glaukóma örökölhető betegség, ezért ha az édesanyánknál vagy az édesapánknál diagnosztizálták, feltétlenül tájékoztassuk róla a szemészt. A kockázat csökkentése érdekében javasolt elkerülni a dohányzást.
Migrén
A migrén egyik fő kockázati tényezője, ha már a családban is előfordult valakinél. Tehát ha az édesanyánknak migrénje van, akkor nálunk is nagyobb eséllyel kialakul. A migrén és a genetika közti összefüggést az orvosok az agyban futó erek működésével magyarázzák. A hasogató fejfájás rendszeres testmozgással, pihentető alvással, megfelelő stresszkezeléssel, illetve kevesebb koffeinbevitellel elkerülhető.
Alzheimer-kór
A megfigyelések szerint az Alzheimer-kórban szenvedők közel kétharmada nő. Ennek pontos okai még nem ismertek, de úgy tűnik, túlmutatnak azon az egyszerű tényen, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Létezik egy genetikai elmélet is az Alzheimer-kórral kapcsolatban. E szerint vannak olyan genetikai sajátosságok, amelyek növelik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, illetve az anyai anamnézis növeli a kockázatot.
Egy vizsgálat szerint, ha a szüleink valamelyikénél megjelent a korai kezdetű Alzheimer-kór, akkor 50 százalékos esélye van annak, hogy örököljük a betegséget. A kockázatot csökkenthetjük testmozgással, egészséges táplálkozással, a szociális kapcsolatok fenntartásával és szellemi aktivitással.
Bipoláris zavar és skizofrénia
A tudomány jelenlegi ismerete szerint nem a depresszió az egyetlen olyan mentális betegség, amely genetikai kapcsolatot hordoz magában.
A kutatók öt súlyos mentális betegség genetikai markereit találták meg, köztük a bipoláris zavart és a skizofréniát.
A mentális betegségeket övező megbélyegzés miatt a családok nem akarnak beszélni ezekről a betegségekről, de mindenképpen fontos ezeket is kideríteni, hiszen hatással lehetnek az egészségi állapotunkra és az életminőségünkre. Ráadásul minél hamarabb diagnosztizálják és kezelik ezeket a betegségeket, annál hamarabb javulhat a közérzetünk.
Szívbetegség és stroke
A szívbetegség kockázata és a genetikai hasonlóság között is szoros összefüggést találtak a kutatók, amit fontos tudni, hiszen az orvosok tapasztalatai és a statisztikai adatok alapján a szívbetegség és a stroke a leggyakoribb halálok a nők körében is.
Cukorbetegség
A cukorbetegség szintén egy olyan betegség, amely gyakrabban fordul elő nőknél, és a kockázat részben öröklődik is. Egy tanulmányban megjelent vizsgálati összegzés szerint a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát a nők esetében az befolyásolja, hogy milyen génváltozatot örököltek a zsírraktározásra. A betegség kialakulását egészséges életmóddal meg lehet akadályozni.
Mell- és petefészekrák
A mell- és petefészekrák genetikai kapcsolatának tudatosítása részben Angelina Jolie-nak köszönhető, akinek édesanyja mellrákban halt meg. Miután felfedezték, hogy hordozza a betegségre hajlamosító gént, a színésznő megelőző emlőeltávolító műtéten esett át, mellyel a mellrák kockázata nagyon jelentősen csökkent.
Az orvostudomány ma már tisztában van vele, hogy melyek az örökletes mell- és petefészekrákhoz leggyakrabban társuló génmutációk. Éppen ezért érdemes megfontolni egy genetikai tanácsadó felkeresését, ha valakinek több családtagja is emlő- vagy petefészekrákban szenvedett, ha az emlőrák korai életkorban fordult elő, vagy ha ugyanannál a családtagnál mindkét rákbetegség kialakult.
Változókor
A menopauza is egy fontos figyelmeztető genetikai jelzés lehet. Éppen ezért, ha édesanyánk korán átesett a változókoron, érdemes ezt a nőgyógyászunkkal is közölni. A 40 éves kor előtti korai petefészek-elégtelenséget ugyanis számos körülmény okozhatja, és ezek közül néhány örökölhető. Bizonyos génmutációk ugyanis szorongást, hiperaktivitást és különböző mentális betegségeket válthatnak ki.
