Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre nehezebb a gyógyítás az antibiotikumokra rezisztenssé váló baktériumok miatt. Kísérlet világított rá, mi is zajlik a baktériumokban, és hazai szakértő is válaszolt a Díványnak: kiderül, kell-e a jelenség miatt aggódnunk.
Egy friss kutatás megállapította, hogy az antibiotikumok közel 50 százaléka hatástalan. Az okok a baktériumok védekezőképességére, mutálódására vezethetőek vissza, mely jelenséget antibiotikumrezisztencia néven ismerjük. Az, hogy mi okozza ezt, szintén nemrég vált ismertté.
Az első antibiotikumot, a penicillint a skót Alexander Fleming fedezte fel 1928-ban. Azóta számtalan olyan anyagot talált a tudomány, melyek hatékonyan képesek felvenni a harcot a különféle baktériumokkal – és ez jó ideig elegendő is volt ellenük. Az antibiotikumok azonban egyre hatástalanabbak.
Rezisztenssé válnak a baktériumok az antibiotikumokra
Az antibiotikumok képesek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítani, illetve meggátolni a szaporodásukat. Az első a baktériumok sorában, mely az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességet fejlesztett ki, a Staphylococcus volt. A többféle antibiotikumra is rezisztens, szuperbaktériumnak is nevezett, ellenálló törzsek egyre nagyobb kihívást jelentenek az orvostudomány számára, azt azonban, hogy valójában milyen mértékben hatástalanok ellenük a gyógyszerek, csak most derítették ki a kutatók.
Egy évvel ezelőtt már figyelmeztetett az ENSZ is, akkor azt állították, hogy 2050-re tízmilliók életébe kerülhet a baktériumok rezisztenciája. Csak 2019-ben a vizsgálatok szerint 1,29 millió ember halálát okozta az, hogy az antibiotikumok hatástalannak bizonyultak. A helyzet Afrika nyugati részén, a Szaharától délre lévő országokban, illetve Dél-Ázsiában a leginkább kritikus, ott 24 olyan haláleset jut minden százezer emberre, melynek közvetlen oka egy rezisztens kórokozó kiváltotta fertőzés. A Sydney-i Egyetem vizsgálatai szerint az antibiotikumos kezelések kevesebb mint 50 százaléka volt az utóbbi időben hatásos.
„Egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikumrezisztencia kialakulásában és terjedésében” − húzta alá jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja is.
Az antibiotikumok legnagyobb előnye, hogy a súlyos, bakteriális fertőzések esetén rendkívül gyorsan hatnak, akár 48 órán belül meggátolhatják a baktériumok szaporodását, vagy elpusztíthatják a kórokozókat.
Túl sok antibiotikumot használunk?
Az, hogy a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége kialakult, természetes jelenség, amit az efféle szerek túlzott használata jelentősen felgyorsított. Baktériumellenes hatóanyag ugyanis nem csak az orvosságokban van, az élet számos területén használják őket a fertőzések elkerülése érdekében, ráadásul az emberek számára táplálékul szolgáló állatoknak is adagolják hozamfokozás céljából.
A tehéntejtől a szennyvízig mindenütt jelen lehetnek.
Nemrég egy igazán érdekes kísérletről számolt be a ScienceAlert szakportál. Már több mint 80 éve megkezdődtek az ezzel kapcsolatos vizsgálatok. Salvador Luria és Max Delbrück 1943-ban kezdte vizsgálni a bakteriális mutációk véletlenszerűségét. A mutációk véletlenszerűségének felfedezése nemcsak Luria és Delbrück számára nyitotta meg az utat az 1969-es élettani és orvosi Nobel-díjhoz, de a biológia egyik alapelvét is lefektette.
A nagy heurékapillanat
A két kutatóorvos bakteriofágoknak, azaz a baktériumokat megfertőző vírusoknak kitett baktériumtenyészeteket hozott létre ekkoriban, és megfigyelték, hogy egyes baktériumok már azelőtt rezisztenciát fejlesztettek ki, hogy érintkezésbe kerültek volna ezekkel a kórokozókkal. Ez alapján vált nyilvánvalóvá, hogy a rezisztenciát biztosító mutációk véletlenszerűek, nem pedig közvetlen válaszok a fágok jelenlétére.
Luria rájött arra is, hogy a baktériumok képesek genetikailag módosulni, mutálódni, függetlenül attól, hogy vannak-e körülöttük vírusok, vagy sem.
Ez a felfedezés a biológia egyik alaptételévé vált, mivel segített megérteni, miként fejlődhet ki az antibiotikumrezisztencia a mikroorganizmusokban. A későbbi kutatások kiterjesztették a fenti felfedezés eredményeit olyan antibiotikumokra, mint például a penicillin vagy a tuberkulózis elleni gyógyszerek, és megerősítették, hogy a baktériumok valóban képesek ellenállni az antibiotikumoknak.
„Habár a penicillin esetében az első rezisztens törzs megjelenésére egészen az 1940-es évekig kellett várni. Már a múlt század derekán is előfordult, hogy egy adott szer használatának megkezdését követően a bakteriális ellenálló képesség rövid időn belül megjelent. Például az 1959-ben nagy reményekkel bevezetett meticillin ellen már 3 éven belül, 1961-ben megjelent az azóta hírhedtté vált meticillinrezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA), amely mostanra már sajnos az egészségügyi intézmények falain kívül is fertőzhet” – mondta a Dívány kérdésére dr. Marosi Attila gyógyszerész.
Ez az alkalmazkodóképesség tette lehetővé a baktériumok számára, hogy több millió éven át fennmaradjanak, túléljék az igencsak változatos és számukra egyre ellenségesebb környezetet, védekezési módszereket. Számos élőlény, például gombák, baktériumok is termelnek antibiotikumokat, amelyekkel például a rivális mikrobatörzsek szaporodását gátolják. A legtöbb mai, az emberiség által használt antibiotikum eredete is visszavezethető valamiféle természetes forrásra.
Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig hathatnak az adott antibiotikumok a betegségek ellen, általánosságban nem lehet válaszolni, az egyes ellenálló törzsek adott területen történő előfordulásától is függ, ami pedig szintén sok minden függvénye lehet, így például, hogy milyen mértékben és milyen fajta antibiotikumokat adnak az ottani állattenyésztés során, vagy hogy milyen terápiás protokollokkal kezelik az emberi betegségeket
– magyarázza dr. Marosi Attila. Mindenesetre elméletileg előfordulhat, hogy egy adott fertőzés valakiben akár olyan antibiotikummal is kezelhető lehet, amire az adott kórokozó sok törzse már ellenállóvá vált, ha éppen nem egy ellenálló törzzsel fertőződött meg az illető, habár óvatosságból az ilyen szerek alkalmazását a terápia jobbára igyekszik elkerülni.”
A véletlenszerű mutációk megerősítése a modern tudomány által kifejezetten szomorú hír az emberiség számára: a baktériumok elkerülhetetlenül rezisztenssé válnak a jövőbeni antibiotikumokkal szemben is, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt a Dívány által megkérdezett szakértő szerint, hogy a gyógyszerészet tehetetlenné válna a bakteriális fertőzések gyógyításban.
„Igaz ugyan, hogy a legutóbbi évtizedekben a »big pharma« cégek sok esetben egyre kisebb megtérülési lehetőségeket láttak új antibiotikumok kifejlesztésében, többek között azért is, mert akár több évtizedes fejlesztést követően egyre rövidebb lehet az az idő, ameddig egy adott szer alkalmazása a rezisztencia megjelenése miatt máris korlátozottá válik. Voltak nagy piaci szereplők, amelyek emiatt teljesen ki is szálltak erről a fejlesztési területről, ami nyilvánvalóan nem jó hír a kórokozók elleni harcban. Ugyanakkor szerencsére számos kisebb és közepes méretű gyógyszercég – és azért még néhány nagy is – továbbra is aktív a területen, és az innováció finanszírozásába a magánszektor mellett állami szereplők vagy nemzetközi szervezetek belépése is egyre inkább megfigyelhető. Egyes gyógyszerhatóságok is próbálkoznak a cégeket újabb antibiotikumok kutatására ösztönözni a vonatkozó szabályozás fejlesztései által” – összegezte dr. Marosi Attila gyógyszerész.
