Ez a rettegett betegség már 18 évvel a tünetek megjelenése előtt pusztítja az agyat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór 18 évvel az első tünetek megjelenése előtt, csendben kezdi pusztítani az agyat, ami egy dominószerű reakció eredménye.

Erre jutott egy kínai kutatócsoport, miután egy vizsgálat keretében 20 éven keresztül követte nyomon egy középkorú és idősebb felnőttekből álló csoport agyának változásait.

Évtizedek távlatában hat az agyra az Alzheimer-kór

A tudósok máig nem tudtak egyértelmű választ adni arra, pontosan hogyan is alakul ki az Alzheimer-kór. A betegség egyik korai ismertetőjegye a béta-amiloid néven ismert fehérje tevékenysége, ami plakkok felhalmozódásához vezet az agyban.

A kutatók már régóta vizsgálják, hogy mi történik az Alzheimer-kór kialakulásakor az agyban
Fotó: Tek Image/science Photo Library / Getty Images Hungary

A béta-amiloid azonban önmagában nem elegendő ahhoz, hogy károsítsa a memóriát – a plakkok ugyanis sok egészséges ember agyában is megtalálhatók. A jelek azt mutatják, hogy az Alzheimer-kór kialakulásában az úgynevezett tau-fehérjék is fontos szerepet játszanak.

Az új vizsgálat keretében a pekingi kutatók 648 Alzheimer-kórral diagnosztizált páciens adatait hasonlítottak össze olyan emberekével, akik egészségesek maradtak. A szakemberek már korábban is tisztában voltak azzal, hogy az Alzheimer-kór ritka, öröklött formáinál, amelyek elsősorban a fiatalabbakat érintik, a béta-amiloid közel két évtizeddel a tünetek jelentkezése előtt elkezd felhalmozódni.

A memóriazavart okozó betegség nem csak az idősebb korosztályt érinti
Fotó: stefanamer / Getty Images Hungary

Az eredményekből viszont az is kiderült, hogy milyen forgatókönyv szerint zajlanak az események: rövidesen a tau-fehérjék is becsatlakoznak a folyamatba, és megzavarják a neuronok közötti kommunikációt.

Ez vezethet oda, hogy a betegség rendellenes elváltozásokat okozzon az agyban, ami már a tünetek jelentkezése előtt 18 évvel (más vizsgálatok szerint 14 évvel) megtörténhet.

Továbbra sincs rá gyógymód

A memóriazavarokkal és mentális hanyatlással járó Alzheimer-kórnak máig nincs hatásos gyógymódja. A kutatók azonban abban bíznak, hogy a betegséghez vezető fiziológiai események láncolatának megértése segíthet a megfelelő kezelési módok kifejlesztésében, és talán a megelőzésében is.

Mint ismert, a tavalyi évben egy Leqembi nevű gyógyszer lett az első jóváhagyott készítmény, amely a korai szakaszban lassíthatja az Alzheimer-kór súlyosbodását. Ez úgy fejti ki hatását, hogy eltávolítja az amiloid-fehérjék egy részét.

Az agy „tornáztatása” is segíthet lassítani a betegség lefolyását
Fotó: Dusan Stankovic / Getty Images Hungary

A kutatók azt is vizsgálják, hogy ilyen módon késleltethető-e az Alzheimer-kór kialakulása, ha a magas kockázati csoportba tartozó embereket még a tünetek megjelenése előtt kezelik. Eközben olyan gyógyszerek kifejlesztésén is dolgoznak, amelyek a tau-fehérjékkel lépnek kölcsönhatásba. Megvan tehát a remény, hogy idővel sikerül módot találni a betegség megállítására.

Kíváncsi vagy, hogy az Alzheimer-kór milyen tünetekről ismerhető fel? Akkor kattints ide, és olvasd el korábbi cikkünket a témában!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.