Az életed is veszélybe kerülhet, ha így alszol

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nemcsak a túl kevés alvás, hanem a túl sok is egészségtelen lehet hosszú távon. Alvási szokásaink befolyásolják a stroke kockázatát, ám a nemek esetében eltérések figyelhetők meg.

Metaelemzéseket készített a Semmelweis Egyetem egy projekt keretein belül, mely a Semmelweis Study megnevezést kapta. Ebben az egészséget befolyásoló életmódbeli tényezőket vizsgálják, melyek közül az egyik az alvás.

Idézőjel ikon

Egy egészséges ember számára a megfelelő alvási mennyiség a napi 7-8 óra, ennél kevesebb, vagy több bajt okozhat.

Habár utóbbi időben nőtt az egészségtudatosság, viselkedésünkben aligha figyelhető meg változás. Egyre komolyabb globális népegészségügyi problémát jelent az alváshiány. Ennek oka a gyakori stressz, megnövekedett munkateher, a digitális eszközök rendszeres használata, a folyamatos rendelkezésre állás, amiktől felborul a biológiai ritmusunk. Legnagyobb veszélynek a rendszertelen időbeosztásban élők, valamint a váltott műszakban dolgozók vannak kitéve.

Leggyakoribb alvászavar az inszomnia: a kutatások alapján a népesség egyharmada megtapasztalta már a krónikus álmatlanságot, 10 százalékuk jelenleg is küzd vele.

Fontos a megfelelő alvási rutin kialakítása
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

A túl sok és a túl kevés sem jó

A Semmelweis Egyetem több mint 2,1 millió felnőtt emberrel készítette a felmérést. Az eredmények szerint 14 százalékkal nő a halálozás kockázata azok esetében, akik kevesebb mint 7 órát alszanak. A 9 óránál többet alvók esetében ez az arány 34 százalék.

Azonban nemenként is eltér az eredmény. Ennek pontos oka nem ismert, de befolyásolhatják hormonális, viselkedésbeli vagy szív- és érrendszeri tényezők. Azok a férfiak, akik 7 óránál kevesebbet alszanak éjszaka 16 százalékkal, míg azok, akik 8 óránál többet alszanak 36 százalékkal nagyobb a halálozás kockázata. A nők esetében ez az ideálisnál kevesebb alvással 14 százalék, a több alvással 44 százalék.

Idézőjel ikon

A tartós alváshiány nemcsak a halálozás esélyét növeli, de számos más káros hatása is van a szervezetre: elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, valamint immunrendszer gyengülése.

A stroke esélyét is megnövelheti?

Egy másik tanulmányban az alvás és a stroke kapcsolatát vizsgálták a kutatók. A világon évente 15 millió ember kap szélütést: az esetek harmadában ez halállal végződik, 5 millióan pedig ennek következtében maradandó károsodást szenvednek.

Az egyik leggyakoribb halálok is ez.

Az eredmények szerint, akik napi 5-6 órát aludtak, 29 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvedtek stroke-ot és 12 százalékkal nőtt a stroke-hoz kapcsolódó halálozás esélye is. Azok esetében, akik éjszakánként 8-9 óránál többet aludtak, a szélütés esélye 46 százalék, az ehhez köthető moralitás pedig 45 százalék. Ezt a dohányzás és a vérnyomásproblémák is befolyásolják.

Mit tehetünk?

A mindennapi szokásaink megváltoztatásával és megfelelő alvási rutin kialakításával sokat tehetünk a betegség ellen, de az is segíthet, ha korlátozzuk a képernyő használatát, valamint megfelelően hűvös, sötét és zajmentes hálószobában hajtjuk álomra a fejünket. Az alvás minősége javítható az alkohol kerülésével, a koffein mértékletes fogyasztásával és a rendszeres testmozgással.

Ebből a cikkünkből megtudhatod, mit okozhat testednek akár két nap rossz alvás is.

Tóth Evelin
Tóth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.