Már 24, alvás nélkül töltött óra is a részegséghez hasonló állapotot idézhet elő, ami pedig ezután jön, az a legrosszabb rémálmaidat is felülmúlja.
Az alvásmegvonás olyan komoly veszélyekkel jár, hogy a Guinness 1997 óta nem regisztrál újabb kísérleteket a leghosszabb ébren töltött idő rekordjának megdöntésére. Előtte azonban többen is tudatosan feszegették határaikat, hogy beírják a nevüket a történelembe. A 17 éves Randy Gardner például 1963-ban összesen 11 napot és 25 percet töltött alvás nélkül egy középiskolai projekt keretében, majd Robert McDonald 1986-ban 18 napig és 22 percig maradt ébren (de ő nem állt szoros orvosi felügyelet alatt). Vajon mit kockáztat, aki ilyen hosszú ideig nem hajtja álomra a fejét?
Így reagál a szervezet az alvás nélkül töltött időre
Az alvás nélkülözhetetlen az ember végrehajtó, érzelmi és testi funkcióinak megfelelő működéséhez, az alváshiány pedig megnövelheti számos egészségügyi probléma, köztük a cukorbetegség, a szívbetegség, az elhízás és a depresszió kockázatát.
Szakértők szerint az embernek egy 24 órás időszakon belül, szabályos időközönként 6-8 óra alvásra van szüksége.
Ennek ellenére nem ritka, hogy egyesek – különösen a diákok – egész éjszaka fennmaradnak, és akár 24 órát is eltöltenek alvás nélkül. Nekik számolniuk kell azzal, hogy az alvás és az ébrenlét határai egyre inkább összemosódnak, ami agyi tevékenységükre is hatással lehet. Előfordulhat, hogy néhány másodpercre „rövidzárlatot” kapnak, melynek során egyszerűen kihagy az agyuk.
Orvosok szerint azok az emberek, akik hosszabb időre háttérbe szorítják az alvást, hiába tűnnek ébernek, egyfajta rendellenes állapotba kerülnek, ami figyelmetlenséggel és akár hallucinációkkal is párosulhat. „De egyszer eljön az a pillanat, amikor az agy elkerülhetetlenül elalszik – mondja dr. Alon Avidan, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem alvászavarokkal foglalkozó központjának vezetője.
„Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki képes legyen 24 óránál tovább ébren maradni mikroalvásos epizódok nélkül.”
Hogy meddig lehet álmatlanul kibírni, illetve hogy a mellékhatások milyen ütemben jelentkeznek, azt nehéz pontosan meghatározni. Már csak azért is, mert a súlyos következmények miatt a krónikus alváshiány hatásait etikátlan embereken vizsgálni (emlékezetes, hogy az alvásmegvonást egykor kínzásként alkalmazták).
Létezik ugyanakkor egy fatális familiáris inszomniának nevezett ritka örökletes betegség, ami némi támponttal szolgálhat. Ezt egy genetikai mutáció váltja ki, melynek eredményeként az alvásra való képesség fokozatosan romlik, károsítva az agysejteket.
A rendellenesség átlagosan 18 hónap alatt megöli a legtöbb beteget.
16 óra után jelentkeznek az első tünetek
Egy 2019-es humán tanulmány, amely a Nature and Science of Sleep című tudományos folyóiratban jelent meg, úgy találta, hogy az éberségi szint 16 óra alváskimaradás után még viszonylag normálisnak tekinthető. Ezután azonban jelentős figyelemkiesés lép fel, ami meghaladja a krónikus álmatlanságban szenvedők által tapasztalt mértéket is.
Egy 2000-es tanulmány megállapította, hogy a 24 órás ébrenlét a 0,1 százalékos véralkoholszinthez hasonló módon csökkenti a kéz-szem koordinációt.
A Cleveland Clinic jelentése szerint a 24 órát meghaladó alvásmegvonás hatására csökkenhet a reakcióidő, a memória, a figyelem és a döntéshozatali képesség, illetve akadozhat a beszéd, valamint látászavar, remegés és ingerlékenység léphet fel, 36 óra elteltével pedig megemelkedhet a szervezetben a gyulladásos markerek szintje, sőt hormonális egyensúlyhiány és anyagcserezavar is kialakulhat.
Arról, hogy mi történik 72 óra után, kevés kutatási adat áll rendelkezésre, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tünetek a depressziótól kezdve a szorongáson és a hallucinációkon át egészen a végrehajtó funkciók zavaráig terjedhetnek.
A kutatásokból az is kiderül, hogy az alvászavar nagyobb kockázatot hordoz a több műszakban dolgozókra nézve, hiszen ők általában nem alszanak eleget, és azt is elég rendszertelenül teszik, ami ellentétes az ember természetes alvás-ébrenlét ciklusával.
A téma kapcsán fontos megjegyezni, hogy az alváshiány halmozottan jelentkezik, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb kihagyás utáni másnapi vagy hétvégi alvással nem lehet csak úgy behozni a lemaradást. Szakemberek szerint a teljes regenerációhoz minden kieső óra után 8 órányi alvás szükséges.
Az alvásmegvonásnak van egy másik, kevésbé nyilvánvaló veszélye is: bár súlyos figyelemhiánnyal párosul, elszenvedője ezt nem feltétlenül veszi észre. Így csakúgy, mint egy alkoholos befolyásoltság alatt álló ember, úgy gondolhatja, hogy feladatait továbbra is képes ellátni, ezért például nem érzi a veszélyét, ha a volán mögé ül.
