Mi az, amire feltétlenül szükségünk van a túléléshez? Erre a legtöbben rávágnák, hogy táplálékra és vízre, kihagyva az alvást. Pedig ha nem alszunk, azzal súlyos csapást mérhetünk a szervezetünkre. Alvásszakértő beszélt a veszélyekről.
Ha aludtál már rosszul vagy keveset huzamosabb ideig, akkor tudod, milyen pokolian kínzó lehet a hosszan tartó ébrenlét. Hogy miért nem tudunk aludni, annak millió oka van, pedig aludni kell. Nemcsak azért, mert amúgy az a legjobb fájdalomcsillapító, hanem azért is, mert az alvás során regenerálódik a testünk, és ha nincs belőle elég, azt nagyon megsínyli a szervezetünk. De még mennyire! Nézzük, mit csinál velünk a nem alvás.
Optimális mennyiség
„A kellemes, kipihent állapotot eredményező alvásmennyiség mindenkinél különböző, de a felnőtteké általában 7-9 órányi, ám 6 óránál semmiképp nem kevesebb. Ez az alvásmennyiség biztosíthat kipihentséget, jó közérzetet, és ezzel párhuzamosan megfelelő regeneráló funkciót” – mondja dr. Radics Judit pszichiáter-pszichoterapeuta-alvásszakértő főorvos.
Vannak azonban úgynevezett short sleeperek, rövid alvók, akik napi 4-5 órányi alvásmennyiséggel is beérik egész életük során, és teljesen egészséges maradnak.
A túl hosszúra nyúlt, 10-11 óra fölötti alvásidő viszont általában arra jelzés, hogy gond van az alvás minőségével, így ez esetben szóba jöhet a kivizsgálása.
Amikor nem vagyunk kipihentek
A felnőtt emberek többsége 6-9 órányi alvással érzi kipihentnek, frissnek magát. Így lehetséges, hogy annak, aki napi 7 órás alvást igényel, már az is problémát jelent, ha csupán 5 órányit tud aludni.
Tartós – általában 10-11 nap időtartamú – alvásmegvonás esetén a szervezet egyensúlya oly mértékben felborul, hogy az végzetes is lehet. Az alvás regeneráló funkciója a kialvatlansággal elvész, és úgynevezett végkimerülés következik be.
Zavar a működésben
Az alvással töltött idő során a szervezet regeneráló funkciói is beindulnak, így minél inkább érvényesül a kialvatlanság, az alvásmegvonás hatása, annál inkább zavar mutatkozik a testi működésekben is.
Vannak, akik akár pár órás alváshiányt követően is szívtáji panaszokról – szívritmuszavar észleléséről, vérnyomás-ingadozásról – számolnak be.
Úgy tűnik, elsőként a kardiovaszkuláris rendszer érintett, és annak változásai azok, amelyeket az emberek magukon is, zavaró, sőt ijesztő élményként észlelhetnek.
Felborul a napi ritmus
A szervrendszerek működésének napi ritmusa van, ez a szervóra. Ha a 24 órás ciklus felborul, úgy a szervek megszokott ritmusa is elveszik, felborul a szervezet egyensúlya, a homeosztázis.
Romolhat az emésztés, a felszívódás, a kiválasztás, felszaporodhatnak a mérgező anyagok is a szervezetben. A mentális működések zavara okán romlik a figyelem, a koncentrálóképesség, megnyúlhat a reakcióidő, ingerlékenység, hangulatingadozás következik be.
De lássuk, hogyan alakul az állapotunk napról napra, ha nem alszunk!
Egy nap ébren
Egy 2010-es kutatás szerint már egy 20-25 órán át tartó ébrenlét is ugyanúgy befolyásolja a koncentrációt és a teljesítményt, mint a 0,10 százalékos véralkoholszint.
Egy 24 órás alvásmegvonás nem csak a koordináció csökkenésében mutatkozhat meg, és a nappali álmosság is a legkevesebb, amit ilyenkor érezhetünk.
Ha kimarad egy nap, ködösebbé válhatnak a gondolataink, mi pedig ingerlékenyebbé és étvágytalanabbá, csökkenhet a koordinációnk, és a remegés is ránk törhet. Arról már nem is beszélve, hogy a tompaságunk miatt nagyobb eséllyel érhetnek bennünket balesetek.
Álmatlanság 2.0
Az ötszakaszosként emlegetett alváshiány második fázisa a 36 órás ébrenlét. Ha másfél napig nem hajtjuk álomra a fejünket, a tünetek még intenzívebbé válnak. Ez az az időszak, amikor ellenállhatatlan vágyat érzünk egy kis alvásra.
Az extrém fáradtság miatt már észrevétlenül megtörténnek velünk az általában 30 másodperces mikroalvások.
Az agyunk különböző területei ilyenkor már nehezen kommunikálnak egymással, éppen ezért következik be a kognitív teljesítményünk romlása. Vagyis kevésbé leszünk képesek arra, hogy új információkat sajátítsunk el vagy döntéseket hozzunk, hogy gyorsan reagáljunk különféle ingerekre, nagyobb eséllyel hibázunk, emellett megváltozik a viselkedésünk, és memóriazavarok is jelentkezhetnek.
Két nap után
A 48 órás alváshiány már olyan extrém alvásmegvonás, amikor már elképesztő erőfeszítések árán tudunk csak ébren maradni. Ekkor már nagyobb valószínűséggel lesznek mikroalvásaink, és már tévesen érzékelhetünk olyan dolgokat is magunk körül, amik nincsenek is. A hallucináció mellett megnövekedhet a stessz-szintünk, még ingerlékenyebbé válhatunk, sőt, új jelenségként megjelenhet a szorongás is.
72 órája talpon
Három nap alváskiesés után már kivédhetetlenek a mikroalvások, amelyek nagy valószínűséggel egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek. Az érzékelésünk romlik, hallucinációink összetettebbé, a gondolkodásunk rendezetlenné válthat. Az sem meglepő, ha megjelennek a téveszmék, sőt elér bennünket a testi vagy szellemi folyamatoktól való tartós vagy visszatérő elkülönültség érzése.
4 nap alvás nélkül
Ez az a szakasz, amikor a valóságérzékelés már súlyosan torzul, az alvás iránti késztetés pedig már-már elviselhetetlen. A tünetek ekkor már a depressziótól a szorongáson, valamint a hallucinációkon át a végrehajtó funkciók zavaráig széles skálán mozognak.
Orvosi értelemben az alvásmegvonás terápiás szereppel is bírhat, ugyanis egyes hangulatzavarok esetében – például depressziós hangulatzavar – gyógyító hatású lehet, ha a páciens egy éjszakát átvirraszt.
Hosszú távú következmények
„A tartós alvásmegvonás a testi és lelki panaszok, betegségek előfordulási gyakoriságát növelheti, és leggyakrabban szív-érrendszeri problémák halmozódására, magas vérnyomásra, szívritmuszavarra és emésztési panaszokra lehet számítani” – tette hozzá az alvásszakértő.
Ez a gyógyír a kialvatlanságra
Bármilyen egyszerűen is hangzik, a kialvatlanságra egyetlen gyógymód van: az alvás. Ennek pedig – egy ébren töltött hosszabb időszak után különösen – időt kell adni, ugyanis napokig, de akár hetekig is eltarthat a szervezet regenerációja.
A tartósan kimaradt alvás azonban alapvetően és teljes egészében nem pótolható, de törekedni kell arra, hogy amint lehetséges, kerüljön sor hosszabb alvásra!
Az újratöltődés első lépéseként célszerűbb előrehozni a lefekvés idejét, és ilyenkor tényleg nem kell amiatt szégyenkezni, ha sokáig alszunk. Ha emiatt mégis feszengenénk, jusson eszünkbe, hogy már 1 óra alváskiesés után 4 nap regeneráció szükséges.
