Egy új tanulmánynak hála hamarosan talán az is megjósolható, hogy egy gyermeknél kialakul-e allergia, és ha van rá esély, akkor azt hogyan lehet megelőzni.
Noha a kutatók már megannyi vizsgálatot készítettek azzal kapcsolatban, hogy vajon egyiknek-másiknak mi lehet az okozója, ez idáig egyetlen tanulmány sem foglalkozott azzal, hogy négy súlyos gyermekkori allergiában vajon van-e valami közös. Pedig a vizsgálat készítői szerint nagyon fontos megérteni azt, hogy világszerte miért szenved több százmillió – köztük minden harmadik kanadai – gyermek allergiától, és hogy hogyan lehet azt megelőzni.
Négy gyakori allergia
A Brit Columbiai Egyetem és a BC Gyermekkórház kutatói által vezetett új tanulmány szerint most fény derült a titokra, vagyis arra, hogy számos súlyos gyermekkori allergia a bélrendszerünkben élő baktériumok közösségéből eredhet. A Nature Communications című folyóiratban közzétett kutatás ugyanis olyan bélflórajellemzőket és korai életkori hatásokat azonosít, amelyek összefüggésbe hozhatók a négy gyakori allergia – az ekcéma, az asztma, az ételallergia és a szénanátha – bármelyikének gyermekkori kialakulásával.
Több volt az allergiás
A kutatók azt vizsgálták, hogy a különféle hatások hogyan befolyásolják az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összességének egyensúlyát és az allergia kialakulását.
Mint mondják, a csecsemők bélmikrobiótáját számos tényező alakíthatja, így az étrend, a születésük módja, az élethelyzetük és az antibiotikumoknak való kitettségük is.
Éppen ezért a tanulmányhoz 1115 gyermeket vizsgáltak, akiket születésüktől ötéves korukig követtek nyomon. Közülük kevesebb mint a felénél, 523 gyereknél nem találtak allergiára utaló jeleket, a többségüknél, 592 kisgyermeknél viszont egy vagy több allergiás rendellenességet is diagnosztizáltak.
A vizsgált székletminták alapján kiderült, hogy az azokban felismert bakteriális jellegzetességek összefüggésbe hozhatók a gyermekek ötéves korára kialakult négy allergia valamelyikével.
Dr. Stuart Turvey, a BC Gyermekkórházi Kutatóintézet egyik kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a mostani eredményekből világossá vált, hogy az olyan tényezők, mint például az első évben szedett antibiotikum is, nagyobb valószínűséggel vezetnek későbbi allergiás rendellenességekhez, míg az első hat hónapos szoptatás védelmet nyújt.
A szakember azt is megjegyezte, hogy mindez az általuk vizsgált összes allergiás rendellenességre általánosan érvényes volt.
Hasznos lehet a jövőben
A szakemberek nagyon bizakodóak, úgy vélik, hogy a mostani eredményeik olyan módszerek kidolgozásához vezethetnek, amelyekkel megjósolható, hogy egy gyermeknél kialakul-e allergia, és ha esélyes, azt hogyan lehet megelőzni. Azt remélik, hogy az összegzett adatokat olyan kezelésekhez használhatják majd fel a jövőben, amelyek helyreállítják a kiegyensúlyozatlan bélflórát, így megelőzve az allergia kialakulását.
