Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szakemberek tisztázzák, hogy az állateledelek alkalmasak-e emberi fogyasztásra.
Ha kedvencünk könyörgő tekintettel kuncsorog a lábunknál, gyakran nem tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy megosszunk vele néhány falatot. De vajon mi történne ellenkező esetben? Mennyire veszélyes az ember számára megenni az állateledelt? Előfordulhat, hogy megbetegít minket, vagy fogyasztásába akár bele is halhatunk?
Alkalmas emberi fogyasztásra az állateledel?
Dana Hunnes, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem adjunktusa és a Ronald Reagan Orvosi Központ vezető dietetikusa szerint a rövid válasz az, hogy az állateledel emberi fogyasztása káros lehet, amennyiben az kórokozókkal szennyezett.
Az élelmiszer-eredetű kórokozók, mint például a szalmonella és az E. coli, ugyanúgy hatással vannak az állateledelre, mint az emberi táplálékra.
Ezért is fontos, hogy mindig pontosan kövesd az állateledelek tárolására vonatkozó utasításokat. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága például azt javasolja, hogy mind a száraz, mind a nedves eledeleket hűvös, száraz helyen tárold, és ne tedd ki 26 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletnek.
„Mivel az állateledel tárolásánál általában nem járunk el olyan gondosan, mint a saját ételünknél, ez megnövelheti a fertőzésveszélyt” – mutatott rá dr. Beth Ann Ditkoff, a New York-i Sarah Lawrence Főiskola biológiaoktatója. Ha az állateledel nem szennyezett, akkor viszont Hunnes szerint az ember számára is biztonságosan fogyasztható lehet – legalábbis rövid távon.
A legtöbb eledel élelmiszer-minőségű maradékokból és melléktermékekből áll.
Idetartozik például a vágóhidakról származó csontliszt, hústörmelék és belsőség (pl. a gyomor, a vastagbél vagy a nyelv), illetve a feldolgozóüzemek által továbbadott szójabab- és gabonaszármazékok. Bár ezek az összetevők nem túl étvágygerjesztőek, ugyanazokból a forrásokból szerzik be őket, mint az emberi táplálékokat.
Ha tehát nem hagy nyugodni a kíváncsiság, hogy milyen ízű lehet az eledel, amit kutyádnak vagy macskádnak adsz, vagy netán olyan vészhelyzet adódna, hogy a túlélésed múlna rajta, akkor nyugodtan kipróbálhatod (kivéve, ha valamilyen nyers táplálékról van szó, amelynél fennáll az ételmérgezés kockázata).
Hunnes szerint ugyanakkor az állateledel fogyasztását még vészhelyzet esetén is érdemes rövidre fogni, mert abból hiába lehet kalóriákhoz és fehérjékhez jutni, nem az emberek, hanem az állatok igényeire van szabva.
A kutyaeledel például K-vitamint tartalmaz, amely nagy mennyiségben fogyasztva mérgező az emberre nézve, C-vitamin viszont sem a kutyáknak, sem a macskáknak szánt eleségekben nincs, mert azt az állatok maguknak állítják elő. „Ez azt jelenti, hogy az állateledelek hosszú távú fogyasztása miatt tápanyaghiány léphet fel” – tette hozzá Hunnes.
