Létezik egy baktériumtörzs, amely részegséget okoz, még akkor is, ha az ember egy korty alkoholt sem ivott.
Képzeld el, hogy rendőr vagy, és észreveszel egy autót, amely össze-vissza kanyarog előtted az úton. Megállítod a sofőrt, aki láthatóan ittas, de akadozó szavakkal azt bizonygatja, hogy egy kortyot sem ivott. Te hinnél neki? Pontosan ez történt egy belga férfival is, akit 4 éven belül háromszor vádoltak meg ittas vezetéssel.
Egy baktérium is megnövelheti a véralkoholszintet
A belga sofőrt gyanússá tette, hogy egy sörfőzdében dolgozott, ám az eljárás során végig azt állította, hogy mielőtt a volán mögé ült volna, soha nem ivott. Végül három orvos is megerősítette, hogy egy auto-brewery syndrome, vagyis magyarul önsörfőző-szindróma nevű állapotban szenved, ezért felmentették.
A hozzá hasonló emberek a bélrendszerükben olyan mikrobákat hordoznak, amelyek a cukrok és szénhidrátok lebontásakor abnormálisan magas alkoholszintet hoznak létre a szervezetben.
Egy másik hasonló esetben egy női érintettnél a megengedett véralkoholszint négyszeresét mutatták ki, de 2016-ban őt is felmentették a vádak alól, miután az orvosok ugyanezt a szindrómát diagnosztizálták nála.
A téma egyik kutatója, Bill Sullivan mikrobiológus kiterjedt vizsgálatokat végzett arról, hogy a mikrobiom hogyan befolyásolja az egészséget, a hangulatot és viselkedést. Így jött rá, hogy egyes, a belekben élő baktériumfajták, amelyek az önsörfőző-szindrómáért is felelősek, a magas alkoholszint következtében zsírmájbetegséget is okozhatnak.
Más májbetegségek is kialakulhatnak miatta
A felesleges zsírok felhalmozódása a májban súlyos egészségügyi problémákat idézhet elő, beleértve a gyulladást is. Ez cirrózishoz (májzsugorhoz) és májrákhoz vezethet. A legtöbb ember a zsírmájbetegséget az alkoholizmushoz köti. A metabolikus diszfunkcióval társult steatoticus májbetegség (MASLD) azonban túlzott alkoholfogyasztás nélkül is kialakulhat.
Úgy tűnik, hogy a MASLD-nek számos oka lehet, mint például az elhízás, az inzulinrezisztencia, a magas koleszterinszint és a hepatitis C-fertőzés vagy – ahogy a kutató gondolja – a mikrobák.
Egy 2019-es tanulmány keretében az orvosok azonosítottak egy pácienst, aki egyszerre szenvedett önsörfőző-szindrómában és súlyos MASLD-ben. Amikor a kutatók megvizsgálták a beteg székletmintáját, egy Klebsiella pneumoniae nevű baktériumfajt találtak. Ez a különleges K. pneumoniae törzs négy-hatszor annyi alkoholt termelt, mint az egészséges emberekben megtalálható hasonló baktériumtörzsek.
43 másik, MASLD-ben szenvedő beteg vizsgálata során kiderült, hogy a résztvevők 61 százaléka rendelkezik a K. pneumoniae-vel, amely szokatlanul nagy mennyiségű alkoholt választ ki. A kontrollcsoportban szereplő 48 egészséges embernek ugyanakkor csak a 6 százalékánál mutattak ki ilyen baktériumot.
Kísérletek is igazolták
Annak érdekében, hogy megértsék, valóban a mikrobák okolhatók-e a zsírmájért, a tudósok egészséges egerekkel etették meg a magas alkoholszintet létrehozó K. pneumoniae baktériumokat. Egy hónapon belül ezeknél az egereknél a zsírmáj mérhető tünetei alakultak ki, amely két hónapon belül cirrózissá fejlődött. A baktériumok által kiváltott májbetegség ugyanazt az idővonalat követte, mint amit a kutatók megfigyeltek, amikor tiszta alkohollal táplálták az egereket.
Hipotézisüket tovább erősítette, hogy az MASLD-ben szenvedő egerek és emberek bélanyagának egészséges egerekbe történő átvitele zsírmájkárosodás kialakulásához vezetett.
A kutatók végül a mintákat olyan vírussal kezelték, amely csak ezt a baktériumot pusztítja el. Amikor aztán a Klebsiellától mentes bélanyagot egészséges egerekbe ültették át, nem alakult ki bennük semmilyen betegség.
Az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos K. pneumoniae baktériumok túlzott mennyiségű alkoholt termelnek, ami zsírmáj kialakulásához vezethet. Ez azt is jelenti, hogy a K. pneumoniae által kiváltott zsírmáj egyes esetei antibiotikumokkal kezelhetők.
Mivel a K. pneumoniae a cukrot alkohollá alakítja át, az orvosok képesek lehetnek diagnosztizálni a zsírmáj ezen formáját egy egyszerű vérvizsgálattal. A kutatók azt is megfigyelték, hogy az alkoholtermelő Klebsiella baktériumot hordozó egerek a cukorfogyasztás után megnövekedett véralkoholszintet mutattak, és részeggé váltak.
Egyelőre nem teljesen világos, hogy a jelenség mennyire széles kört érint. A Klebsiella baktériumok általában megtalálhatók az emberi belekben, de nem lehet tudni, hogy egyeseknél miért jönnek létre olyan törzsek, amelyek a magas alkoholszintért felelősek.
Az érintetteknél mindenesetre előfordulhat, hogy részegnek tűnnek, pusztán azért, mert megettek egy édes desszertet – mint az ittas vezetéssel vádolt nő esetében is történt. A megoldás az lehet, mint a belga férfinél is, aki diétával és gyógyszeres kezeléssel próbálja minimalizálni a bélmikrobái által termelt alkohol mennyiségét.
Tudtad, hogy egyes ételek is árthatnak a májadnak? Ezekről itt olvashatsz bővebben.
