Megváltoztathatja az agyad szerkezetét, ha így dolgozol

Olvasási idő kb. 2 perc

A túlórázás nem csupán a fáradtsághoz és a kiégéshez vezethet, egy új kutatás szerint a hosszú munkanapok hatással lehetnek az agy szerkezetére is. A dél-koreai kutatók szerint az agy bizonyos részeiben volumenváltozás figyelhető meg azoknál, akik heti 52 órát vagy annál többet dolgoznak.

Egy friss dél-koreai kutatás újabb aggasztó következményét tárta fel a hosszú munkanapoknak: úgy tűnik, hogy a túlóra nem csak a közérzetünkre és egészségünkre van hatással, hanem konkrétan az agyunk szerkezetét is módosíthatjaAz Occupational and Environmental Medicine szaklapban publikált tanulmány szerint a heti 52 óránál többet dolgozók agyában „jelentős szerkezeti változásokat” figyeltek meg, főként azokban a régiókban, amelyek a végrehajtó funkciókért, a figyelemért és az érzelmi szabályozásért felelősek.

Az agyunk is érzi a nyomást

A vizsgálat során 110 dél-koreai egészségügyi dolgozót hasonlítottak össze, akik közül 32 fő a túlórázó, azaz heti legalább 52 órát dolgozó csoportba tartozott. Az MRI-felvételek elemzéséből kiderült: az agyukban megnövekedett a szürkeállomány térfogata olyan területeken, mint a középső frontális tekervény (ami a kognitív funkciókban és a memóriában játszik szerepet) és az insula (ami az érzelmek feldolgozását, az önreflexiót és a társas helyzetek megértését segíti).

A munkahelyi stressz az agyunk szerkezetére is rossz hatással lehet
Fotó: Oli Scarff / Getty Images Hungary

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a túlórázás kérdését sürgősen foglalkozási egészségügyi problémaként kell kezelni.

Idézőjel ikon

A kormányoknak, munkáltatóknak és maguknak a munkavállalóknak is lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy egészséges munkaidő-szabályozás valósuljon meg

– emelte ki az egyik kutató. Jonny Gifford, a brit Institute for Employment Studies kutatója szerint a tanulmány fontos lépés afelé, hogy megértsük: miért érzik magukat az emberek kiégve vagy szorongónak hosszú munkanapok után. Az agyi képalkotás alkalmazása rámutat, hogy a túlmunka nem csupán érzékelhetően megterhelő, hanem konkrét biológiai nyomokat is hagy maga után.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan hátráltathatja a munkahelyi stressz a demencia kialakulását, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.