A nappali alvás jót tehet az agy egészségének, ezt támasztja alá az a kutatás, amelyet a University College London és az Uruguayi Köztársasági Egyetem tudósai végeztek.
Több mint 370 ezer ember genetikai adatait elemezve arra jutottak, hogy azoknak, akik genetikailag hajlamosabbak a rövid, nappali alvásra, átlagosan nagyobb az agytérfogatuk.
A kutatók 92 olyan öröklött genetikai eltérést azonosítottak, amelyek a sziesztázási hajlammal hozhatók összefüggésbe, majd ezeket összevetették az alanyok agyi térfogatával és kognitív teljesítményével. Az eredmények szerint a szundikálásra hajlamos emberek agya egészségesebb lehet, bár nem minden kognitív mutatóban mutatkozott előny.
„Az alvás fontos szerepet játszik az agy méregtelenítésében és megőrzésében”
– magyarázta dr. Penelope Lewis, a Cardiffi Egyetem kutatója. A nagyobb agytérfogat ráadásul összefüggésbe hozható az alacsonyabb demencia- és neurológiai kockázattal is.
A tanulmány szerint a rövid, legfeljebb 30 perces szieszták lehetnek a legkedvezőbbek, különösen akkor, ha a nap első felében történnek – ilyenkor kevésbé zavarják meg az éjszakai alvást. Fontos azonban kiemelni, hogy a vizsgált alanyok döntő többsége európai származású volt, így az eredmények más etnikai csoportokra nem feltétlenül érvényesek.
A genetikai megközelítés új nézőpontból világít rá arra, hogy a nappali alvás több lehet puszta szokásnál: tudományosan is igazolható, hogy hozzájárulhat az agy hosszú távú egészségéhez.
Viszont, ha délutáni alvásod túlzottan elhúzódik, az éjszakai pihenésed látja kárát. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatsz.
