Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az agykutatók szerint az agyunkról ugyanúgy gondoskodnunk kell, mint a szívünkről. Ha nem szeretnénk, hogy az idő múlása kétségbeejtő legyen, akkor vannak olyan egyszerű döntések, amelyeket mindennap megtehetünk azért, hogy jól és szépen öregedjünk meg.
Ha szeretnénk szépen megöregedni, nem elég, ha csak a külsőnkre, például arra ügyelünk, hogy a ráncainkat eltüntessük, az egészségünkre is nagyobb gondot kell fordítanunk. Különösen igaz ez az agyunkra, hiszen több kutatás is azt igazolta, hogy az egészséges életmód és az elménket pallérozó tevékenységek nagyon erős ellenszerei lehetnek a kognitív hanyatlásnak és a demenciának. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan szokást, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy agyunk idő előtt elkezdjen öregedni, és ezáltal a memóriánk sebezhetőbbé váljon.
Nem sportolunk
Az elégtelen fizikai aktivitás idő előtt felgyorsíthatja a kognitív hanyatlást, de testmozgással mindezt megakadályozhatjuk. Egy tanulmány szerint a megismerési és gondolkodási tevékenységek romlása kétszer nagyobb arányban fordult elő a 45 évesnél idősebb inaktív felnőtteknél, mint azoknál, akik aktív életet élnek. Szintén bizonyított tény, hogy a fizikai aktivitás jótékony hatással van a hippocampusra, vagyis az agy memóriáért felelős részére. Testünk és elménk karbantartásához elegendő, ha rendszeresen sétálunk, vagy súlyzós edzéseket végzünk.
Gyorsétteremben eszünk, és cukros italokat iszunk
Azok az ételek és italok, amelyek károsíthatják a szívünket, az agyunknak is ártalmasak. Ilyenek például a magas zsír- és cukortartalmú ételek és italok. Egy vizsgálat során kiderült, hogy azok az emberek, akik naponta egy alkalomnál többször fogyasztottak cukros italt, csökkent az agytérfogatuk, romlott a memóriájuk, melyek egyaránt kockázati tényezői az Alzheimer-kór kialakulásának.
Egészséges táplálkozással azonban megőrizhetjük az agy normál működését. Ebben nagy segítségünkre lehet a mediterrán diéta, amely előtérbe helyezi a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonák, a halak és az olívaolaj fogyasztását. Szintén előnyünkre válik, ha mértékkel fogyasztunk alkoholt, hiszen már napi két ital is az agytérfogat-csökkenéshez vezet.
Sok időt töltünk egyedül
A szakértők a magányt is összefüggésbe hozzák a kognitív hanyatlással, és bebizonyították, hogy a társas kapcsolatok, melyek segítenek megtalálni az élet célját és értelmét, támogatják a kognitív egészség megőrzését.
Jobban tesszük tehát, ha a bennünket foglalkoztató gondolatokat és bizonyos tevékenységeket is megosztunk másokkal. Jelentősen javítja a kommunikációs élményt, ha a hallásunk is rendben van, ugyanis a rossz hallás a kognitív hanyatlás kockázati tényezője lehet. Emellett a halláskárosodás depresszióhoz és társadalmi elszigeteltséghez vezethet, valamint csökkenti a külvilágból érkező ingerek érzékelését, ami kevesebb agyi stimulációhoz vezethet.
Nem figyelünk a vérnyomásunkra
Ismert, hogy számos egészségügyi mutató, amely a szívünk egészségét befolyásolja, jót tesz az agyunk működésének is. A lista élén a normális vérnyomás áll, ugyanis mind a magas, mind az alacsony vérnyomás veszélyeztetheti a kognitív működést, hiszen változást okoznak az agysejtekben és a neurotranszmitterekben is.
Nem pihenjük ki magunkat éjszaka
Ha hosszú távon nem alszunk eleget, vagy nem pihentető az éjszakai alvásunk, mentális zavarokat figyelhetünk meg magunkon. A kialvatlanság kimerültséget is okozhat, emiatt pedig veszélybe kerülhet a koncentrációs képességünk, és a szellemi aktivitás mellett a fizikai megterhelést is nehezebben viseljük.
Ennek elkerülése érdekében az alvásszakértők szerint a felnőtteknek legalább hét órát kellene aludniuk naponta.
Sokat stresszelünk
A szakemberek összefüggésbe hozták a neuroticizmust, vagyis az érzelmi stabilitás elvesztését a kognitív hanyatlással és a demencia kialakulásának lehetőségével. Továbbá tudományosan bizonyított az is, hogy a krónikus stressz miatt csökkenhet az agy térfogata.
Nem szánunk időt a kikapcsolódásra
Egy több mint 450, 75 év feletti ember megfigyelésével zajló, öt éven át tartó kutatás során kiderült, hogy azoknál, akik szabadidős tevékenységként például társasjátékoznak, keresztrejtvényt fejtenek, sakkoznak, olvasnak, táncolnak, vagy valamilyen hangszeren játszanak, kisebb valószínűséggel alakult ki demencia, mint kevésbé aktív társaiknál.
Érdemes tehát olyan tevékenységeket keresni, és hetente akár többször is végezni, amelyek nem csupán érdekelnek bennünket, hanem egyúttal kihívást is jelentenek, így az elménket is jobban megmozgatják.
Nem minden esetben érezzük annyi idősnek magunkat, ahány évesek valójában vagyunk. Ennek az az oka, hogy a hogy a születési és a biológiai életkorunk sokszor eltér egymástól. Ha szeretnéd tudni, hogy a két szám közti különbséget milyen egészségügyi mutatók segítségével tudjuk felmérni, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
