Nem zárkózol el a vegánizmustól, de tele vagy kételyekkel és kérdésekkel? Csatlakozz a vegán január kihíváshoz, hogy első kézből tájékozódhass és kipróbáld, tudnál-e 100 százalékosan állatbarát étrenden élni.
Hallottál már a Veganuár, azaz a vegán január kihívásról? Idén mintegy 14.000 érdeklődő vett részt az állatbarát programban, melynek szervezői most egy új célt tűztek ki: 2021-ben 21.000 embert szeretnének támogatni az életmódváltásban, így ha te is tennél az állatkínzás ellen, az élővilág biodiverzitásának visszaállításáért és a saját egészségedért, akkor itt a nagy lehetőség, hogy egy elhivatott közösség támogatásával kóstolj bele a vegán életmódba.
Világszerte megállás nélkül növekszik a vegánok száma: a becslések szerint idén már 78 millióan vannak, akik bojkottálják az állatok használatát. Állattartó hagyományai ellenére ma már Magyarországon is több száz étteremben szolgálnak fel kizárólag növényi alapú menüket, a vegánok aránya mégsem éri el még az 1 százalékot sem hazánkban.
Miért lesznek vegánok a magyarok?
A 2020-as résztvevők közül 1629-en válaszolták meg a program végén elérhető kérdőívet, amelyben elmondták, hogy többségük az egészségük javítása érdekében döntött a váltás mellett. A 30. nap után azonban már az állatok védelme lett az elsődleges szempont, amiért folytatták ezt az életmódot. Vida Raul, a mozgalom egyik alapítója szerint idén több nemzetközi állatjogi szervezettel tudtak partnerséget kötni, így a Veganuár évről évre egyre több jelentkezőnek biztosít majd támogatást.
A további eredmények szerint a programot teljesítők 51,1 százaléka később is garantáltan vegán marad, míg 37,5 százaléka valószínűsíthetően folytatja ezt az életmódot. Ebben jelentős szerepet játszott a Veganuár kihívást támogató Facebook-csoport, amelynek tagjai kifejezetten pozitív, ítélkezésmentes és valóban segítőkész hangulatot hoztak létre.
2020-ban a legnyitottabb korosztály a 35–44 közöttiek voltak (28,1 százalék), őket követték a 25–34, (22,8 százalék), majd a 45–54 közöttiek (21,8 százalék), ami azt mutatja, hogy a vegánizmus korántsem az új generáció hóbortja, sokkal inkább a már érett felnőttek etikus választása.
A válaszadók szerint azonban az egészségükre is jó hatással volt a növényi alapú táplálkozás, ugyanis a leggyakoribb változások között a szebb bőr, több energia, nyugodtabb alvás, jobb emésztés, könnyebb fogyás, javuló ekcéma és normalizálódott vércukorszint is szerepelt.
Miért éri meg vegánnak lenni?
A programot összeállító csapat becslései szerint – amelyhez a FAOSTAT adatbázisát használták – egyetlen hónap alatt egy vegán életmódot folytató felnőtt nem kevesebb mint 78 m² földterületet, 61.2 kg-mal CO²-t és 37.700 liter vizet spórolhat meg, és emellett pedig legalább 30 állat életét kímélik meg – legalábbis ennyivel csökken a kereslet.
Azt hitted, a vegetarianizmussal életeket mentesz?
Mint arra a Medium szerzője rámutat, a vegetarianizmus semmivel sem jobb megoldás a húsfogyasztásnál, ha a célunk az állatkínzás visszaszorítása, ezt pedig az alábbi számadatokkal magyarázza:
„Egyetlen állat kizsákmányolása és életének kioltása árán a sertésipar 63,5 kg húst, a marhahúsipar pedig 213 kg húst állít elő, míg a tojásipar mindössze 16 kg élelmet termel egy egyed elpusztításával.” Azaz ha fel is hagyunk a húsfogyasztással, a tejtermékek és a tojás fogyasztása révén ugyanúgy hozzájárulunk állatok millióinak lemészárlásához. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a termőföldek kialakítása és megművelése, az étrendünk nagy részét kitevő gabonafélék, valamint a szuperételként reklámozott növények előállítása sem mentes az emberi kegyetlenségtől: elég csak az Amazóniában zajló erdőirtásokra gondolni, amelyek legfőbb okai közé sorolható a mezőgazdaság terjedése, és amelyek nap mint nap számtalan állatot fosztanak meg természetes élőhelyétől.
Általánosságban elmondható, hogy a legsúlyosabb környezeti károkért a gazdasági növekedést hajhászó mértéktelen és fenntarthatatlan társadalmi modell vonható felelősségre, ezt az alapvető szempontot pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, akár etikai, akár környezetvédelmi, akár egészségügyi megfontolásból hozott fogyasztói és táplálkozási döntések meghozataláról van szó.
A kihívás teljes betekintést nyújt többek között az állatokat használó iparágak működésébe és standard eljárásaiba, valamint gyakorlatias segítséget nyújt a vegán konyha megismerésében, a fűszerezés elsajátításában, az állatkísérlet-mentes kozmetikumok felkutatásában, de a teljes értékű növényi étrend egészségre gyakorolt hatásai is olvashatóak egy-egy napi cikkben.
Azok számára is van egy nyomós érvünk, akik elsősorban nem az állatok iránti szeretet, hanem saját maguk és az emberiség érdekében változtatnának életmódjukon: a madárinfluenza, a sertéspestis, a kergemarhakór, a SARS, a MERS, az AIDS, a Covid-19 és egyéb zoonózisok által keletkezett pandémiák korában egy biztonságosabb és etikusabb élelmezési rendszer létrehozása a legjobb esélyünk, hogy elkerüljük a jövőbeli közegészségügyi katasztrófákat.
