A természetbe történő kimozdulás testileg és lelkileg is megerősít. Többször írtunk már arról, hogy edzettségünkhöz, szervezetünk optimális működéséhez milyen mértékben tud hozzájárulni a szabadtéri séta, túrázás vagy egyéb mozgás. Most azt is összeszedtük, milyen hatással van az agyra és a mentális egészségünkre.
A természetben mozogni az edzettségünk szintjének megfelelő mértékben és gondosan kiválasztott felszerelés mellett nagy élmény. Legyen az gyaloglás, túrázás, terepfutás, számos tekintetben pozitív hatással van szervrendszereink működésére. Nem csupán testileg érezzük ennek áldásos hatásait, de bizonyítottan rengeteget jelent agyműködésünk szempontjából is. A mozgás eleve fokozza a vérkeringésünket, miáltal javul az agy vér- és oxigénellátása, illetve több „örömhormon” termelődését serkenti, melyek természetes antidepresszánsként hatnak.
Stressz csökkentése
A mentális egészség egyik kulcsa a stressz visszaszorítása mindennapi életünkben. Amellett, hogy a krónikus stressz rombolóan káros hatással van testünk működésére, ma már azt is tudjuk, hogy pozitív lelkiállapotunk megtartása mennyit számít egészségünk megőrzése szempontjából.
A szabadtéri mozgás stresszcsökkentő hatásai valószínűleg több forrásból táplálkoznak. Eleve a zöld szín, illetve a természet puszta látványa megnyugtatólag hat az emberi elmére. A kognitív funkciók a szabadban felpörögnek. Mint mi is megírtuk már, a mozgás pozitív hatást fejt ki szívünkre, keringésünkre, hormonháztartásunkra, mozgatórendszerünkre. Végül, de nem utolsósorban a társas kapcsolatok, másokkal történő találkozások is jótékonyan hatnak a lelkünkre.
Feszültségoldás, depresszió legyőzése
A feszült idegállapot oldására, sőt a depresszió tüneteinek csökkentésére is alkalmas a szabadba történő kimozdulás. Egy kutatás kimutatta például, hogy másfél óra séta egy fákkal, bokrokkal övezett mezőn jelentősen csökkentette az idegrendszeri aktivitást az agy prefrontális kéregében, mely a negatív gondolatokon való rágódás egyik kulcsterülete. A kutatásban résztvevők másik csoportja egy forgalmas négysávos út mentén sétált ugyanennyit, és az nem eredményezett ilyen pozitív hatást. Ez – számos más kutatással együtt – megerősíteni látszik, hogy a beépített, urbánus környezet terjedése összefüggést mutat a szorongás mértékének növekedésével.
Egy japán kutatás során az erdőben, illetve városban megejtett 15 perces séta után az erdei séta részvevőinek 16 százalékkal csökkent a kortizol-, azaz stresszhormonszintje, 2 százalékkal a vérnyomása és 4 százalékkal a szívverése.
Kreativitás növelése
Bizonyítottan jó hatással van a kreatív gondolkodásra, ha statikus állapot helyett sétálunk – ekkor ugyanis átlagosan 60 százalékkal eredményesebbek leszünk a kreatív gondolkodás végeredményét tekintve, mintha csak ülnénk és törnénk a fejünket.
Más kísérletek azt is kimutatták, hogy egy négynapos túrázást követően – melyről mindenféle elektronikus eszköz ki volt tiltva –, a résztvevők problémamegoldó képessége, összetett kognitív funkcióik 50 százalékkal javultak a túra előtti méréshez képest.
Memória javítása
Agyunk információtárolási és -előhívási sémái többfélék lehetnek. Egy érdekes kísérletben azt figyelték meg, miként változnak ezek természeti, illetve városi környezet esetében. A természetben talált ingerforrások közepes mértékben ragadják meg figyelmünket, így ezeknek az emlékeknek van ideje leülepedni is. A városi ingerek olyan drámai mértékben ragadják meg a figyelmünket – hiszen készenléti állapotban vagyunk, hogy történik-e valami, amire reagálnunk kell –, hogy ezek az emlékek nem is vésődnek be annyira. Az irányított figyelem (magyarán fókusz) és az emlékfelidézés szempontjából tehát a természeti környezet sokkal jótékonyabb közeg, mint a városi.
Megélni a pillanatot
A természetbe történő belefeledkezés olyan élményt is ad, melyet a pörgős mindennapokban ritkán tapasztalunk meg: képesek vagyunk megélni a pillanatot, belefeledkezni az itt és most élményébe. Egy túrázás ilyen szempontból igen hasonló a meditációhoz: az elménk mintha kilépne önmagából, nyugodtak vagyunk, elönt a hála, kiürítjük az agyunkat, és csak megéljük a jelent, nem kapcsolunk érzéseket sem múltbeli, sem jövőbeli történésekhez.
Önbecsülés javítása
A mindennapok mókuskerekében sokszor nehéz megállni egy pillanatra, és kiértékelni a helyzetünket. Honnan indultunk, hol tartunk, mit értünk el? A „valamit véghez vittem” érzése, az önjutalmazó mechanizmusok jelentősen hozzájárulnak pozitív énképünkhöz, önbecsülésünk javításához. Akár már egy könnyebb túránál is könnyen elérhetjük ezt az érzést azonban, ha eljutunk kitűzött célunkhoz, és ott megélve egy csodás kilátást például azt is látjuk, honnan indultunk és hova jutottunk. Könnyebben kontextusba helyezzük teljesítményünket, mely pozitív energiákkal tölt el bennünket, és motivációval a jövőre nézve.
Minőségi alvás
Végül, de nem utolsósorban az egyenetlen felszínen történő sétálás akár 28 százalékkal több energiát használ el, mint a sík felszínen közlekedés. Kiegészítve ezt a megnövekedett energiaigényt a kevesebb szorongással, általános pozitív, jó érzéssel, abban is biztosak lehetünk, hogy jót fogunk aludni egy kirándulás után! A minőségi alvás pedig testünk és elménk optimális működéséhez is elengedhetetlen.
Bármilyen évszak is legyen, érdemes hát keresni a lehetőségeket a szabadban, természetben töltött időre. A mozgás intenzitását nyugodtan megválaszthatjuk fizikai teljesítőképességünk függvényében, a pozitív testi és lelki hatások mindenképpen érvényesülni fognak, jobb egészséget és minőségi életet eredményezve.
