Mai videónkban sokoldalú core-erősítő gyakorlatot mutatunk, amely a váll stabilitását is javítja és a farizmokra is dolgozik. Próbáld ki a planket billenőlapon!
A Dívány-edzésben ezúttal egy olyan plankvariációt mutatunk be, amely az instabil eszközök közül a billenőlappal (balance board) vagy az egyensúlyféllabdával ideálisan kivitelezhető. Ezek az eszközök annyiban különböznek az egyensúlypárnától, hogy támaszfelületük merev és vízszintes – voltaképpen a talaj érzetét keltik a gyakorlat kivitelezése során, csak éppen az alsó rész kialakításának köszönhetően folyamatosan imbolyognak.
Ebből a kialakításból kifolyólag a billenőlap voltaképpen számos, talajon végezhető gyakorlat „szintlépését” fogja lehetővé tenni azáltal, hogy nehezítjük vele az adott gyakorlat kivitelezését stabilizáció szempontjából.
A stabilizációs gyakorlatok az egyensúlyi helyzet változásaira alapulnak. A balansz egyik előfeltétele a propriocepció, azaz annak a képessége, hogy érzékeljük a helyzetünket a térben – erre az információra alapozva mozdítjuk számos izomcsoportunkat, korrigáljuk akár egy, akár több ízületünk helyzetét. Ennek az érzékelésnek fontos jellemzője, hogy egy pillanatnyi történésre reagál, azaz minél gyorsabban végigmegy a receptorok és az agy között az információ, annál hamarabb végbemegy a mozdulat vagy mozdulatok láncolata. A térbeli helyzet érzékelése, illetve e neuromuszkuláris összeköttetés sebessége javítható az arra alkalmas feladatokkal.
Számos komplex, funkcionális gyakorlat a talajon végezve is fejleszti ezt a képességet, ám ha szintet szeretnénk lépni, akkor erre az instabil eszközök kifejezetten alkalmasak. A legtöbb instabil eszközön (egyensúlypárna, felfüggesztéses eszköz stb.) végezve a gyakorlatok variációi akár jelentősen át is alakulhatnak, hogy kivitelezésre alkalmasak legyenek. A billenőlapon azonban a gyakorlatok nem igazán különböznek attól, ahogyan a talajon végezzük őket, csak éppen az ideg-izom kapcsolatok aktiválása fokozottan jelentkezik. Ez azt is fogja jelenteni, hogy hatékonyan javítjuk általuk az egyensúlyi képességeinket és stabilitásunkat. Ezzel egyrészt javítjuk a mozgatórendszerünk funkcionalitását, izmaink erejét, valamint nagy hasznát vesszük a sérülések megelőzésében is, hiszen minél jobb a propriocepció, annál gyorsabban tudunk reagálni a környezet változásaira, és annál inkább csökken a sérülések esélye.
Ezúttal egy önmagában is izgalmas plankvariációt mutatunk be, a billenőlap használatával megfűszerezve. Mielőtt hozzáfogunk, győződjünk meg róla, hogy valóban helyesen kivitelezzük a plankgyakorlatot, mert hibásan végzett planket instabil eszközön végezni kifejezetten sérülésveszélyes.
A helyes kivitelezés
A billenőlap szegélyét két egymással ellentétes oldalán fogjuk meg, és kinyújtott függőleges karral vegyük fel a plankalaphelyzetet. Aktívan tartjuk izomfűzőnket, a core-t, medencénket bebillentjük magunk alá; a vállunk-csípőnk-sarkunk egy egyenes vonal mentén helyezkedik el.
A plank instabil eszközzel első próbálkozásra csípőszéles terpeszben tartva könnyebb lenne, hiszen úgy stabilabb a helyzetünk a kitámasztási pontok távolságából adódóan. Ezúttal azonban a planknek a lábhúzással végzett változatát fogjuk próbálni, ezt pedig érdemesebb összezárt lábfejjel indítani.
Kilégzésre megemeljük az egyik lábat, úgy, hogy farizmaink segítségével mozdítjuk hátrafelé, anélkül, hogy semlegesen tartott derekunk elmozdulna: gerincünk ágyéki szakaszának alaphelyzetét végig tartjuk, és a csípőnk sem mozdul el eredeti helyzetéből.
Teljesen egyénfüggő, hogy a lábemelés milyen mértékű, és nincs is értelme konkrét magasságot mondani, hiszen a helyes kivitelezés az, amikor a lehető legaktívabban bekapcsoljuk a farizmot, és a láb emelését mozdulatlan gerinccel végezzük.
A láb emelésével egyidejűleg igyekezzünk stabilan tartani törzsünket a három kitámasztási pontunkon (melyből kettő instabil, hiszen a balance boardot fogjuk), medencénk, törzsünk ne csavarodjon el, törekedjünk arra, hogy tartani tudjuk vállvonalunk eredeti helyzetét.
A gyakorlatot végezhetjük úgy is, hogy a kívánt ismétlésszámot elvégezzük az egyik lábra, és ezt követően váltunk a másik láb emelésére. Ha tovább nehezítenénk, akkor megpróbálkozhatunk azzal is, hogy az egyes emelések között nem tesszük le a lábfejet, hanem megállítjuk a talaj felett.
Az izomzatunknak könnyebb, egyensúlyunk szempontjából azonban nehezebb az a változat, ha folyamatosan váltogatva emeljük meg egyik, illetve másik lábat.
A planknek ez a változata a vállízület stabilizációját helyezi a fókuszba, de a fél lábon történő támasz miatt a boka, térd, csípőízületek stabilitása is javul. Különösen hasznát veszik ennek azok a sportolók, akik aktívan használják vállízületüket futó vagy ugró mozgásokban (például teniszezők, strandröplabdázók). Ha nem vagyunk biztosak a helyes kivitelezésben, vagy ízületeink érzékenyen reagálnak erre a típusú terhelésre, inkább forduljunk edzőhöz vagy mozgásterápiával foglakozó szakemberhez!
