Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elmondjuk, miért kellene odafigyelni a sarok környékének fájdalmára. Az első megjelenéskor még csak kellemetlenségnek tűnik, ám hamarosan hosszadalmas, gyulladásos állapot alakulhat ki – és szinte mindenkinél fennáll az esélye, fordítsunk hát figyelmet a megelőzésre.
Többször foglalkoztunk már azzal, hogy miért érdemes odafigyelni a testükön olyan intő jelekre, amelyek kezdetben talán rossz testtartásból vagy az izomegyensúly felborulásából következnek, ám elhanyagolva őket hamarosan fájdalmak is kísérni fogják, hosszú távon pedig komoly problémákhoz is vezethetnek. Ezek ugyanis jelentősen befolyásolják a mobilitásunkat, sőt a mindennapi életminőségünket is. A lábfej vonatkozásában már írtunk korábban a lúdtalpról és folyományairól, ma pedig a sarok fájdalmát vesszük górcső alá. A kissé rejtélyesen hangzó plantar fasciitis lehet ennek a fájdalomnak az egyik oka, és hamarosan látni fogjuk, hogy nem is olyan nehéz a mai életünkben szert tenni rá.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandóstorna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
A talpi („plantar”) fascia, izompólya a sarkunktól a lábujjainkig húzódik. (Manapság már a fascia mint fogalom annyira előtérbe került, hogy szövegezésben is ezt a szót használjuk, régiesen a magyar neve „talpi bőnye”.) Ez a kötőszövetes köteg mintegy íjhúrként megfeszül, ezáltal egyrészt segít fenntartani a láb boltozatát, másrészt a járásnál lengéscsillapítóként funkcionál, elnyeli az ütődést. Alapvetően tehát a terhelésre van hitelesítve, azonban ha az ezt érő terhelés mértéke folyamatosan meghaladja a normális mértéket, vagy a fascia túlzott feszítésnek van kitéve, akkor mikrosérülések keletkezhetnek rajta, ami gyulladásos állapothoz és ezzel a sarok környékének fájdalmához is vezethet. Ez a jelenség maga a plantar fasciitis.
Természetesen a pontos diagnózisért mindig szakemberhez érdemes fordulni, de a talpi fascia túlterhelésére gyanakodhatunk, ha éles, szúró fájdalmat érzünk a sarkunkban, különösen ha ez akkor történik, amikor mozdulatlan állapotból talpra állunk éppen. Legyen az reggeli felkelés az ágyból, hosszadalmas ülés utáni felállás, és a váratlan terhelésre a fascia fájdalommal reagál. Rendszerint bemozgatásra vagy a napi tevékenységeink során ez a fájdalom csökken vagy elmúlik. Újra fokozódhat hosszadalmas ácsorgás után is, vagy éppen kocogást, futást követően – sőt az is gyakran előfordul, hogy nem közvetlenül a sportolást követően jelentkezik, hanem némi pihenés után újra. Árulkodó jel lehet az is, ha a fenti tünetek mellett nem tudjuk elemelni a lábujjainkat a talajról. (Ez utóbbi mozdulat köszön vissza a futóknál a talajról elrugaszkodás fázisánál, ami szintén fájdalomforrás szokott lenni.)
Kialakulásának okai
Mint minden mozgatórendszert érintő problémánál, a plantar fasciitisnél sem mindig egyértelműek és világosak az okok, de több olyan tényező van, ami ehhez vezethet.
- Elsősorban a mozgatórendszer (lokális vagy holisztikus) egyensúlyának felborulása. Ez lehet a lábboltozat normálistól eltérő állapota, mint például a lúdtalp, vagy annak ellentéte, a „vájt láb”. De még ezek kialakulásától függetlenül is izomdiszbalanszokat okozhat a magas sarkú és a balerinacipő, a nem megfelelő támasztékkal rendelkező szandálok vagy flipflopok. Ezek hordása során egyes izmaink fokozott tónussal, megfeszítve próbálják stabilizálni az ide-oda csúszkáló vagy épp szinte természetellenes helyzetbe kényszerített lábfejet és bokát. A vádli túlzott merevsége is a talpi fasciára lesz hatással.
- Nem megfelelő járástechnika. Ennek számos oka lehet, részben akár a fenti lábboltozat-deformitások, de eredeztethető térd- vagy csípőízületi problémákból, arthritisből, lábhosszkülönbségből, idegrendszeri eltérésekből is. A nem megfelelő járástechnika miatt testsúlyunk eloszlása megváltozhat, nagyobb terheléssel a talpi-sarki területre.
- Egyoldalú terhelés valamely rendszeres mozgás során: a plantar fasciitis egészen gyakori futóknál, de akár a lábfej elülső részének túlzott testsúlyterhelése is okozhatja, mint például a balett, egyes táncok vagy a step aerobic esetében.
- Állómunka: tanárok, előadók, kétkezi munkások, a napi számos óra állással, ácsorgással végzett foglalkozásúak körében gyakori.
- Túlsúly, melynek eloszlása rendszerint aránytalan, és túl nagy terhet tesz a lábfejre. Ez nem csupán gyarapodott saját testsúlyunk lehet, de a terhesség vagy a csecsemő, kisgyerek napi cipelése is ennek felel meg.
Amint a sarok környéki fájdalom első jeleit érzékeljük, jobban tesszük, ha mihamarabb foglalkozunk a felmerülő problémával, mielőtt a fascia sérülése jelentősebb mértéket ölt, netalán begyullad. A regenerálódás fontos eleme ugyanis a vérkeringés, és mivel izmainkat remekül behálózza érrendszerünk, elég könnyen gyógyulnak is. A fascia vérkeringése elenyésző, így lassabban is regenerálódik, és minél jobban elharapózott már a probléma, annál több időt vesz igénybe, hogy helyrejöjjön.
Mit tehetünk, ha megjelennek az első tünetek?
A megelőzés vagy az első tünetek visszaszorítása gondos odafigyelést igényel.
- Vizsgáljuk felül lábbelijeinket. A mindennapos használatú cipőink ergonómiája is fontos, ám igen lényeges felmérni azt is, hogy gyakran űzött sportágunknak megfelelő cipőt hordunk-e (futócipő, tánccipő stb). A cipő állapota sem utolsó szempont: a túlhordott, ellapult, tartásukat veszített cipők sok kárt okozhatnak. Mivel a megtámasztásnak most lényeges szerep jut, ne mászkáljunk mezítláb.
- Figyeljünk a korrigált helyes állásra, járásra, futástechnikára. Ha lábfejdeformitással küzdünk, igyekezzünk mihamarabb javítani annak állapotán.
- Választott sportunkban gondosan válasszuk meg a terhelés fokozásának módját. Az edzések számának növelése vagy a megtett távolság túl gyors, ugrásszerű növekedése vezethet nem várt túlterheléshez is.
- Edzést vagy intenzív mozgást követően mindig nyújtsunk le, vagy lazító technikákat alkalmazva gondoskodjunk az izmok és a fascia megfelelő állapotáról. A görcsös, merev izomzat kinetikai láncolataink révén előbb-utóbb nem csupán lokálisan, de egész testünkben problémákat fog okozni.
Ha már komolyabb a baj
- Pihentessük, ha szükséges, jegeljük. Igyekezzünk elkerülni a láb lógatását, inkább polcoljuk fel.
- Fascia lazítására alkalmas eszközzel (mely a talpi területre inkább a golyó, labda) rendszeresen masszírozzunk, ezáltal fokozzuk a vérkeringést és gyorsítjuk a javulást.
- Éjszakára hordhatunk lábfejmerevítőt, ami rögzíti a lábszár és lábfej egymáshoz viszonyított helyzetét.
- Fizioterapeutával, mozgásterápiás szakemberrel konzultálva rendezzük a túlterhelt izmok tónusát. Ennek jó kiegészítő terápiája lehet a kineziológiai tapasz, amely a tüneteket segít enyhíteni, de a megfelelő torna vagy kezelés így sem maradhat el.
- Tartós fájdalmak esetén szakorvos által javasolt fájdalomcsillapító vagy gyulladásgátló alkalmazása is szóba jöhet.
Mivel a komolyabb tünetek megjelenése esetén a gyógyulás már várhatóan lassú – és kellemetlen, lemondásokkal teli – folyamat lesz, ne hanyagoljuk el a problémát, és már a kezdeti szakaszban igyekezzünk hangsúlyt fektetni a prevencióra. Az első javulás jelére pedig ne hagyjuk abba a megelőző intézkedéseket vagy magát a kezelést, mert a helyzet sajnos hamar újra romlani fog, és még inkább elhúzódó kezeléssel kell számolnunk.
