Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Veled is előfordult már, hogy nem a mozgást követő napon jelentkezett az izomláz, hanem harmadnapra, ráadásul meglepően intenzíven? Elmondjuk, mi történik ekkor a szervezetedben, és milyen lefolyásra számíthatsz.
Valamennyien ismerjük azt a jelenséget, amikor edzés után – rendszerint másnap – sajgó, görcsös tagjaink tesznek tanúbizonyságot arról, hogy komfortzónánkon kívül megerőltettük az izomzatunkat.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandóstorna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
A sportolással kapcsolatos témák közül az izomláz az egyik legizgalmasabb téma a kutatók számára. A régi tévhit, miszerint a fájdalmat az izmokban felszaporodó tejsav okozza, már megdőlt, ettől függetlenül kialakulásának okai, majd fellépő tünetei annyira sokrétűek lehetnek, hogy a témát folyamatosan a szakemberek fókuszában tartják. A szokatlantól eltérő intenzitású vagy típusú izommunka eredményeként mikrosérülések keletkeznek az izomrostban, majd ezek a mikrotraumák a gyógyulási folyamat során kisebb-nagyobb mértékben gyulladásba kerülnek, végül a szövetregenerációt követően az izomláz elmúlik, az izom megerősödik.
Találkozhattunk már azonban olyan jelenséggel is, amikor az edzést követő első nap szinte gyanúra sem ad okot, többé-kevésbé várható mértékű feszülés jelzi, hogy mozogtunk, majd az azt követő napra jelentkeznek a fájdalmas tünetek, és a megerőltetés mértékének függvényében akár egy hétig is eltarthatnak. Ez az úgynevezett késleltetett izomláz vagy DOMS (delayed onset muscle soreness) egyik erőteljesebb lefolyásáról tanúskodó tünet. Rendszerint akkor lép fel, ha némi kihagyást követően újra edzésekbe kezdünk, vagy szokatlanul erőteljes terhelésnek tesszük ki valamely izomcsoportunkat. A fájdalom, izommerevség egészen rendhagyó mértékig fokozódhat, görcsös vagy a lokálisan szinte mozgásképtelen spasztikus állapotig.
Mi történik ilyenkor? Az izommunkát és a mikrotrauma elszenvedését követően a szervezet ugyanúgy belefog a szövetregenerációs folyamatokba, de a szokatlan mértékű károsodás következtében a gyulladás felerősödik. A szervezet ennek megfékezésére hormonhatású vegyületeket választ ki, melyek a fokozott vérellátással eljutnak a vázizomzat megfelelő területére. Ezek a folyamatok viszonylag lassúak, ezért nem feltétlenül érzékeljük őket az edzés közvetlen másnapján, csak később, és ennek köszönhető, hogy a megszokotthoz képest később jelentkeznek a tünetek, ráadásul valószínűleg erőteljesebb formában. Néhány nap alatt rendszerint rendben lezajlik a regenerálódás, azaz a fájdalmas napokat követően életünk visszatér a megszokott kerékvágásba.
Extrém megterhelés esetében komolyabb gyulladásos jelenség is felléphet, ez a rhabdomyolysis. Ekkor a harántcsíkolt izomszövet károsodása és lebomlása következtében mioglobin választódik ki a vérkeringésbe, majd ez a fehérjetípus a vesébe jutva ott károsodást is okozhat. (Az elszíneződő vizelet is ennek egyik jele lehet.) Ez az állapot gyulladásos, illetve influenzaszerű tünetekkel, esetleg elesettséggel, gyengeséggel jár: feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha ilyet tapasztalunk magunkon!
A késleltetett izomláz jelentkezése
Az izomzat fejlődéséhez szükséges az egészséges mértékű mikrotrauma elszenvedése, majd a gyógyulási folyamatok révén a harántcsíkolt izomszövet rostjainak újrarendeződése. Az teljesen természetes, hogy az edzetlen izomzat ezt gyakrabban és intenzívebben éli meg; az edzettség előrehaladtával ritkábban jelentkezik, hiszen az izmok alkalmazkodnak az igénybevételhez. Ha valamiért kihagyunk egy időszakot, vagy a sportolók megkezdik a versenyszezonra felkészülést, akkor viszont újra gyakrabban megtapasztalható a két nappal később fellépő izomláz jelensége is.
Megfigyelhető, hogy a késleltetett izomláz gyakrabban jelenik meg az ún. excentrikus kontrakciót igénylő izommunkát követően. A „hagyományos”, koncentrikus kontrakció akkor jön létre, amikor az izom összehúzódás közben megrövidül – ilyen a legtöbb, erőkifejtéssel járó izommunka. Koncentrikus kontrakciót követően jellemzőbb az 1-2 nap alatt megjelenő, majd elmúló, szokványos izomláz. Az excentrikus kontrakció során az izomban megnyúlás (az eredési és tapadási pont távolodása) közben történik az összehúzódás: ezek a fékező hatású mozdulatok, mint ami például egy meredek lejtőn vagy lépcsőn lefelé haladván a négyfejű combizomban történik. Mivel a megnyújtó erővel szemben jóval nagyobb izomfeszülés jön létre, nagyobb a sejtszintű mikrosérülések mértéke is, azaz gyakrabban vált ki késleltetett izomlázat. Természetesen ha egy izom a rendszeres edzés során hozzászokik az excentrikus kontrakcióhoz, akkor annál is egyre ritkábban jelentkezik a késleltetett tünetegyüttes.
Megelőzésként, mint minden mozgás előtt, javasolt a fokozatos rávezetés, bemelegítés; edzést követően pedig a lazítás, lenyújtás. Ha mégis észleljük magunkon az izomláz első jeleit, érdemes lehet egy kis könnyed aerob mozgással fokozni a vérkeringést annyira, hogy segítsük a szervezet munkáját a káros vegyületek kitakarításában. A masszázs, SMR-hengerrel történő lazítás vagy jegelés is segíthet a már kialakult helyzeten. A jövőre vonatkozóan pedig tervezzük meg gondosan az edzéseinket, fokozatosan emelve az intenzitást, a rendszerességgel pedig a kiugróan kellemetlen izomláz is ritkábban jelentkezik majd.
