Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Te is használod a konditeremben az evezőgépet? Ne tévesszen meg, hogy egyértelműnek tűnik a használata, számos hibát elkövethetünk a kardiogép használata közben. Biztos, ami biztos, ellenőrizd a leírtak alapján, mindent helyesen csinálsz-e.
Az evezőpad a konditeremben fellelhető kardiogépek közül talán a leginkább alkalmas komplex, teljes testet átmozgató edzésre, miközben alapvető célunk vele a kardiovaszkuláris állóképesség fejlesztése. Mivel alapvetően a kardiogépekhez jellemzően kevesen kérnek edzői segítséget, könnyen előfordulhat, hogy az ilyen – látszólag egyszerűen használható – berendezéseket nem megfelelő beállításokkal vagy hibás technikával használjuk. Az alábbiakban áttekintjük a leggyakoribb hibákat az evezőpad kapcsán.
# A bemelegítés hiánya
Tévhit a kardiogépekkel kapcsolatosan, hogy azokhoz nem szükséges bemelegítés, elég, ha gyengébb intenzitással kezdjük használni. Az evezőpad használatánál végezzük el az ízületek mobilizálását (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka), majd folytassuk a főbb izomcsoportok bemelegítésével (core, hasizmok, hát, mell, alsó végtag izmai). Ezt követően már beleülhetünk a gépbe.
# A helytelen tartás
Az evezésbe jól belehúzva a hozzá nem értők szinte biztosan gömbölyített háttal, előreeső vállakkal fogják használni a gépet. Holott itt is szükséges kihúzni magunkat, erőközpontunk, a gerincünket tartó izomfűzőnk segítségével megtartani a gerincoszlopunkat: az aktív core nem csupán a sérülésektől óv meg, de lehetővé teszi a felszíni mozgatóizmok hatékonyabb működését is. Ne engedjük hátracsúszni a feneket, tartsuk bekapcsolva a hasizmokat, húzzuk a köldököt a gerinc irányába, a gerincünk ágyéki szakasza maradjon semleges (ne homorítsunk és ne is domborítsunk), engedjük le a vállakat, és a lapockáinkat közelítsük egymáshoz.
# A karok túlzott használata a lábak helyett
A cél az evezőgépen nem az, hogy karból jól meghúzzuk a fogantyút, hanem az, hogy a megfelelő ülésbeállításnak köszönhetően robbanékony, dinamikus izommunkát tudjunk végezni az alsó végtaggal is. Ha kizárólag a hátunkkal, karjainkkal dolgozunk, az egyrészt túlterhelheti a felső háti szakaszt, másrészt szinte borítékolható, hogy ennek kivitelezéséhez nem is a megfelelő intenzitást fogjuk beállítani a gépen.
# A nehézség nem megfelelő beállítása
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a gyors húzásra, rántásra mennek rá, és túl könnyűre állítják a gépen az intenzitást. Nem arra kellene összpontosítani, hogy hatalmas sebességet szimuláljunk, hanem hogy erőteljes izommunkát biztosítsunk valamennyi részt vevő izomcsoportnak. Azaz a cél az lenne, hogy olyan beállítást használjunk, amelynél még szabályosan tudjuk tartani az alaphelyzetet, a core-t, és gondosan, kontrolláltan használjuk a felső és alsó végtag izmait. Nyilván ez azt is jelenti, hogy a túl erős nehézség sem kívánatos (már ha még nincs párhuzamban az edzettségünkkel), hiszen nem jó, ha a hősködésünk a technika rovására megy.
# A karok és lábak munkájának nem megfelelő összehangolása
Ahhoz, hogy a technikát jól végezzük, és a karok-térdek ne akadjanak össze, az alábbi sorrendet kellene követnünk: kitoljuk magunkat a lábunkkal (kinyújt a térd), a törzs kicsit hátradől, majd a maradék távolságon mellkashoz húzzuk a fogantyút. Visszafelé előbb hagyjuk, hogy a fogantyú visszahúzzon, kinyújtjuk a karokat, a törzs előreindul, és utána hajlítjuk be a térdet. Ideális esetben ennek van egy egységes ritmusa, általában együtemnyi húzásra jusson kétütemnyi visszatérés.
# A légzés elhanyagolása
Ahhoz, hogy a kardio állóképesség-fejlesztést valóban ki tudjuk aknázni, folyamatos, ritmikus, egyenletes légzést kell tartanunk. A légzőkapacitásunk növelése nem történik meg megfelelő mennyiségű oxigén felvétele nélkül, tehát az összevissza légzés, evezés közben beszélgetés, felületes, kapkodó lélegzetvétel csak alátesz az edzéscéljainknak.
És még néhány apró hiba
Ügyeljünk rá, hogy ne húzzuk a markolatot az állunk magasságához, mindig maradjunk a mellkas magasságában. A lábszárak, térdek végig maradjanak párhuzamosak, ne nyíljon szét a térd. Ne gömbölyítsük a vállat, a felső háti szakaszt. Ne kapaszkodjunk görcsösen a fogantyúba, teljesen felesleges túlerőltetni a kéz kisízületeit: fogjuk lazán, akár csak néhány ujjal, inkább beleakasztva a behajlított ujjakat, semmint karvalyszerűen kapaszkodva a markolatba.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy sikerül-e a helyes kivitelezés, esetleg olyan mozgásszervi problémánk van, melynek kapcsán kételyek merülnek fel a gép használatával kapcsolatban, feltétlenül kérjük szakember segítségét!
