Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ezek a saját testsúlyos alapgyakorlatok nemcsak erősítenek, de az izmok rugalmasságát, azaz a robbanékonyságot is fejlesztik, rendszeres gyakorlásukkal pedig a sérülések esélye is csökken.
Az egyik leggyakoribb tévhit a saját testsúlyos edzéssel kapcsolatban, hogy az csak az állóképesség fejlesztésére jó. Ez a mítosz valószínűleg onnan ered, hogy sokan nem tudják, hogyan lehetne nehezíteni a gyakorlatokon, ezért általában csak az ismétlésszámot növelik. Ám nem ez az egyetlen módja a folyamatos fejlődésnek: az emelőerő variálásával vagy egy újabb, magasabb szintű gyakorlat elsajátításával a maximális erő, a gyorsasági erő vagy az erő-állóképesség is fejleszthető.
A gyorsasági erő és az izmok rugalmasságának, azaz a robbanékonyság növelésére irányulnak az úgynevezett pliometrikus gyakorlatok, amelyeknek lényege, hogy egy aktív előfeszített helyzetből gyorsabb és erőteljesebb összehúzódásra késztetik az izmokat.
Rengeteg kutatás bizonyítja, hogy az edzéstervbe épített pliometrikus gyakorlatok segíthetnek növelni a futók VO2 maxát, a futás hatékonyságát, ezáltal jobb eredményeket érhetnek el rövidebb távoktól akár 10 km-ig. (A VO2 max az edzés során a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét adja meg.)
„Pliometrikus gyakorlatokkal jól fejleszthető a koordináció is, azonban csak megfelelő kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) után lehet ezekkel a gyakorlatokkal színesíteni az edzést” – mondja Szűcs Sándor személyi edző. Ilyen többek között a tapsolós fekvőtámasz is, amelyet ebben a cikkben mutattunk be, az alábbi három alapgyakorlattal pedig kezdő gyakorlók is könnyen boldogulhatnak.
Emelvényre ugrás
Az emelvény lehet zsámoly, doboz, szék, pad vagy ágy, a lényeg, hogy stabil, vízszintes felületű tárgyra ugrálj.
- Helyezkedj el vállszéles vagy annál valamivel nagyobb terpeszben körülbelül fél méter távolságra az emelvénnyel szemben.
- Hajlítsd be a térdeid, told hátra a csípőd – mintha le akarnál guggolni –, a karokat pedig vidd hátra, kelleni fognak a lendületszerzéshez.
- Ebből a helyzetből rugaszkodj el úgy, hogy a hátad végig egyenes maradjon, a mellkasodat pedig emeld ki.
- Ne dobbants, hanem érkezz a talppárnákra, guggolótartásban. Egyenesedj ki, majd állj vissza a kiinduló helyzetbe a következő ugráshoz. Az Achilles-ín kímélése érdekében érdemes inkább lelépni az emelvényről ahelyett, hogy visszaugranál a talajra.
Helyből távolugrás
Megvan még a testnevelésórák egyik kötelező eleme, a távolugrás nekifutásból? Akkor most jöjjön annak a helyből végzett változata, amely szintén kiváló gyakorlat az egész test fejlesztésére és a robbanékonyság növelésére.
- A kiinduló helyzet itt is vállszélességű vagy annál picivel nagyobb terpeszállás.
- Hajlítsd a térded, de ne vidd a lábfejek elé, hanem told hátra a csípőd – így tudsz az elugráshoz kellő erőt generálni –, közben vidd hátra a karokat is.
- A karok előrelendítésével párhuzamosan rugaszkodj el a talajtól, és ugorj olyan messzire, amennyire csak tudsz.
- Próbálj „lágyan” leérkezni ahelyett, hogy belecsapódnál a talajba.
Attól függően, hogy mennyi hely áll rendelkezésedre, végezheted a gyakorlatot folyamatosan egy irányban haladva vagy oda-vissza ugrálva.
Guggolásból felugrás térdfelhúzással
A guggolásból felugrás hamar felkerült a „legfárasztóbb saját testsúlyos gyakorlatok” című listámra – nem véletlenül: egyszerre stimulálja a far-, a comb- és a törzsizomzatot, plusz a has-derék rész is bekapcsolódik a mozgásba, emellett jó egyensúlyérzéket igényel és irtó dinamikus is. Merthogy nem csak egy-egy felugrásról van szó, úgy a leghatékonyabb, ha sorozatokat csinálunk belőle, kipurcanásig.
- Állj egyenesen, vállszéles terpeszben.
- Hajlítsd a térded, enyhén told hátra a csípőd, és a karokat a hátad mögé engedve ereszkedj guggoló helyzetbe. Lehetőleg ne állj meg az alsó ponton, mert már indíthatod is a felugrást.
- A lendületet kihasználva rugaszkodj el – ezúttal felfelé – úgy, hogy előbb a sarkad, majd a lábujjaid hagyják el a talajt. Lendítsd a karokat felfelé, és próbáld felhúzni a térdeid a mellkasodhoz. Lehetőleg ne csak szökkenni próbálj, hanem minél magasabbra felugrani: az a jó, ha érzed a vádlid, a combod és a farizmodat.
- Leérkezés előtt nyújtsd ki a lábaid, de ne teljesen, hogy a talajra érkezés a lehető legrugalmasabb legyen. A térd- és a bokaízületek kímélése érdekében itt is ügyelj arra, hogy ne telitalpra, hanem lábujjhegyre érkezz, és onnan fékezd a mozgást, amíg a talpad leér.
- Tartsd ki a guggoló pózt 2-3 másodpercig, majd indítsd a következő ismétlést.
Megjegyzés: nem mindenkinek érdemes teljesen leguggolni, a térdízület esetleges túlterhelése miatt indíthatod a gyakorlatot fél guggolásból is, amikor a comb vízszintes.
