Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valószínűleg a világ legutáltabb hangjai közé tartozik, amikor a csípőízületünk kattog, pattan. Mi történik ilyenkor a csípőnkben, mi lehet a hangok oka, és kell-e vajon aggódni? Megmondjuk.
Az alsó végtagunk a csípőízületünk révén csatlakozik a törzsünkhöz, az itt létrejövő mozgások teszik lehetővé többek között a járást. Ennek megfelelően a csípő a legnagyobb testsúlyterhelésnek alávetett ízület a testünkben, mozgékonyság terén pedig csak a vállízület előzi meg.
Szerzőnkről
Dávid Enikő pilatesoktató, személyi edző, fő profilja a pilatesalapú funkcionális edzések gerinc- és ízületi problémák esetén; valamint a várandós torna és a szülés utáni regeneráló edzések. Oktatóképzések vezető tanáraként osztja meg tudását a leendő edzőkkel.
A csípőízület úgy jön létre, hogy a combcsontunk feje beleilleszkedik a medencén található csípőízületi árokba. Ez egy gömbízület, és működése hasonlít is a gömbcsuklóhoz, mivel igen sokoldalú mozgás kivitelezésére képes.
A csípőben létrejövő mozgások:
- A flexió, azaz például térdemeléskor a láb közelítése a törzshöz.
- Az extenzió ennek ellentéte, a láb hátrafelé tolása, például amikor lépéskor a lábunk a testünk mögé kerül.
- Abdukció, azaz a láb távolítása oldalirányban.
- Addukció, azaz a láb közelítése a középvonalhoz.
- Rotáció, azaz forgómozgás.
Az ízület alkotórészei még a csontokon kívül az ízületi tok, az ízületi szalagok, az izmok, inak, valamint azok az idegek, illetve vérerek, amelyek a csípő csontjait és izmait látják el. A csontvégeken porc található, a tok ízületi hártyája pedig ízületi nedvet termel, amely „beolajozza” a mozgatást.
A csípőízületi árok a combcsont fejének mintegy kétharmadát magában foglalja, hogy kellő stabilitásra tegyen szert. Az ízületi tokon kívül található ínszalagok rögzítik az ízesülő csontokat, a belül található szalagok pedig a combcsont fejének táplálásában, vérellátásában is szerepet játszanak, hiszen ezekben fut oda a vérerek egy része.
Az ízület stabilitásában nagy szerepet játszó három darab ínszalag spirális pályán veszi körbe a tokot, a csípőízülettől a combcsont fejéig.
Mindezekből látszik tehát, hogy a csípőízület egy igencsak komplex felépítésű és funkcionalitású ízület. Ebből az összetettségből, illetve a jelentős testsúlyterhelésből adódóan elég nagy a hibafaktor is: a környező izmok és fascia (izompólya) állapota mind befolyásolják az optimális működését. Számos panasz forrása lehet hát, és valószínűleg a legnépszerűtlenebb hangok közé tartoznak azok, amelyeket ez az ízület kiad magából. Sokan tapasztalnak kattogó vagy pattanó hangot, ha a csípőt bizonyos irányban használják, joggal felmerül ilyenkor a kérdés és félelem, hogy rosszul csinálunk-e valamit sportolás közben, illetve orvosi kezelésre szorulunk-e. Megnyugtatunk mindenkit, ennek a hangnak az oka általában a szalagok és inak működésében keresendő.
A combcsont felső, kissé kiálló része a nagy tompor. Ha a csípő alaphelyzetét tekintjük, az iliotibialis izomköteg a nagy tompor mögött van; amikor mozdul a csípőízület, ez a nagy tompor elé kerül. Mivel mindig megfeszített állapotban van, amikor átmozdul a nagy tompor kiszögellésén, akkor keletkezik ez a pattanó hang. De oka lehet az is, amikor a négyfejű combizmot alkotó egyik izom ina átmozdul a combcsont fején, majd vissza, illetve hátul, a combhajlító ina is a fenekünknél beakadhat. Ha a csípő körüli izmok, inak merevek, ezek a kattogások nagyobb eséllyel történnek meg. Amíg a kellemetlen hangon túl nem okoznak fájdalmat, addig nyugodtan folytathatjuk a csípő mozgatását. Ha azonban fájdalom is jelentkezik, akkor elképzelhető, hogy bursitis (az ízületi tok gyulladása), ízületi gyulladás (arthritis) vagy egyéb megbetegedés állhat a háttérben, amit szükséges kivizsgáltatni.
Összességében a csípőnk és a környező izmok állapotát sok minden befolyásolhatja, néhány javaslatot mégis érdemes megfontolni a hétköznapokra nézve.
# Optimalizáljuk a terhelést
Röviden: túl sokszor és sok mindent cipelünk. A csípőízületünk a legnagyobb terhelést viseli valamennyi ízületünk közül, és ezt csak fokozzuk mindennel, ami a testsúlyunkat gyarapítja. Természetesen nem megvalósítható a mindennapokban, hogy eztán ne cipeljünk kisgyereket, laptopot és bevásárlótáskát, de igyekezzünk redukálni ennek mértékét. Segítség lehet, ha az ergonómiai szempontokat érvényesítjük: féloldalas laptoptáska helyett használjunk hátizsákot; ha a gyerek kisebb, inkább kendőbe vagy hordozóba téve tartsuk magunkhoz közel huzamosabb ideig, ne a csípőnkön oldalt tartva, a boltban válasszunk tolható bevásárlókocsit. Ha mégis elkerülhetetlen a terhelés, akkor igyekezzünk váltogatni az oldalakat.
# Nyújtsunk
Az egyik legnagyobb ellensége a csípőízületünknek az, hogy számos mindennapi cselekvést, bármennyit is űzzük, már nem veszünk „sportszámba”. Holott ha naponta túl sokat gyaloglunk, esetleg biciklivel közlekedünk, vagy a hétvégén elmegyünk kirándulni, az bizony összeadódva jelentős terhelés az izmaink és ízületeink számára, és nem marad megbosszulatlanul az, ha az izmaink csupán munkára vannak fogva, azaz összehúzódnak, de a tónus helyreállításához nem kapják meg a megfelelő mértékű nyújtást. Találjuk meg azt a néhány percet az életünkben naponta, amikor lenyújtjuk az izmainkat! Itt összegyűjtöttünk néhány mozdulatsort, melyet túrázást követően javaslunk, de a mindennapjainkba is beilleszthetjük.
# Használjuk a csípőnket sokoldalúan
Az összetett mozgásokra képes ízületünket egyre egysíkúbban használjuk a hétköznapokban, így az izmok egyensúlya is felborul. Sem a túlterhelt, túlerőltetett izom, sem a meggyengült izomzat nem kívánatos. Azért (is) jók a funkcionális edzések, illetve akár a jóga, pilates, de még a legtöbb tánc is, mert azokban a sokoldalú mozdulatokban, gyakorlatsorokban, ászanákban a csípő mobilitása központi szerepet kap: egyrészt egységében erősítjük a környező izmokat, másrészt számos olyan irányban javítjuk a mozgásteret, illetve nyújtunk, amelyek egész egyszerűen nem részei már a modern ember életének. Így hát szükséges lenne ezeket a mozdulatokat akár vezetett foglalkozásokon, akár egyedül otthon reprodukálni ahhoz, hogy a csípőízületünket olyan egységként és funkciókban használjuk, amire hivatott.
A csípőnkre is érvényes, ami minden más testrészünkre, ízületünkre, izmainkra: ha fájdalmat észlelünk, a mozgástér jelentős beszűkülését tapasztaljuk, vagy egyéb panaszunk van, keressünk fel mindenképp szakembert – orvost, gyógytornászt, gyógymasszőrt, edzőt –, és ne hagyjuk halmozódni a problémákat. A mozgatórendszerünkben semmi nem marad lokális eset, minden kihat rövid és hosszú távon valami más terület működésére: ne várjuk meg, amíg ez megtörténik, hisz még nehezebb dolgunk lesz az egészséges állapot visszaállításával.
