Az elszántság nem elég. A motiváltság fenntartásához és a fejlődéshez alaposan kidolgozott edzéstervre van szükség. Ehhez adunk most néhány hasznos tippet.
„15 szabályos fekvőtámasz, 5 húzódzkodás, 25 szabályos guggolás, 60 másodperc plank és egy szigetkör (5 km) lefutása után érdemes kezdő edzéstervben gondolkodni” – írja Önerőből című könyvében Hidvégi Áron Arnold, aki 35 éves jogászdoktorként, zéró sportmúlttal a fejébe vette, hogy megtanulja a lehetetlennek tűnő muscle-up gyakorlatot. Egy év kemény edzés és önfejlesztés után végül sikerült felhúznia magát a rúd tetejére, és ma már személyi edzőként azon is lelkesen dolgozik, hogy mások is megtapasztalhassák, alázattal és szorgalommal mi mindent képesek kihozni magukból.
Hidvégi Áront arról kérdeztük, hogy milyen szempontokat kellene figyelembe venniük az edzésprogram összeállításánál azoknak, akik hozzá hasonlóan a nulláról indulva fognának bele a self-made edzésbe – legyen szó hagyományos testépítésről, funkcionális edzésről, saját testsúlyos edzésről vagy az aerob állóképességet fejlesztő kardiotréningről.
Legyen legalább egy konkrét célod!
„Gyerekként utáltam a sportot, húszéves koromig jóformán arról szólt az életem, hogy még azelőtt feladtam az edzést, mielőtt megpróbáltam volna. Aztán el-eljártam konditerembe, de a mit kell ehhez érteni hozzáállással nem sokra mentem. Könnyűnek tűnt, mert rosszul csináltam, megpróbáltam levágni az utat. Elkezdtem és abbahagytam, újrakezdtem, abbahagytam. Nem igazán tudtam, hogyan is fogjak bele, hogy tényleg legyen értelme ennek az egésznek, és azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül” – árulta el Hidvégi Áron.
„Végül elegem lett ebből a középszerűségből és a felületes munkából, ezért kitűztem magam elé egy konkrét célt: harmincöt évesen elhatároztam, hogy megtanulom a muscle-up gyakorlatot, ami mindjárt új perspektívát adott. Erőt és állóképességet kellett fejlesztenem, továbbá gyakorolnom kellett a mozdulat két legfontosabb elemét: a húzódzkodást és a rúdon tolódzkodást. Egy újlipótvárosi konditerem, egy panelházak közti téren felállított tornapark és a margitszigeti futókör lettek az edzések helyszínei” – meséli Áron, akinek a legelső felismerése ezen az úton az volt, hogy a legtöbb fitneszvideó és könyv kamuzik: könnyűnek próbálják beállítani azt, ami valójában nem az.
„A »kezdőknek« szóló anyagokat sokszor olyanok írják, akik nem felnőttként vágtak bele a testedzésbe, hanem gyerekkoruk óta sportolnak, és utólag kitalálják, hogy szerintük mire lenne szüksége egy kezdőnek. Szóval idővel rájöttem, hogy ez jóval nagyobb meló lesz, mint ahogy azt gondoltam, főleg hogy az interneten fellelhető videók és blogok káoszában sincs egy fix kiindulópont” – fűzte hozzá az edző, akit mindezen felismerések sarkalltak arra, hogy egy olyan könyvet írjon, ami nem arról győzi meg az embereket, hogy a fitnesz jó, inkább arról, hogy csak akkor jó, ha nehéz. Úgy viszont baromira. Az Önerőből azokhoz szól, akiket a fitneszipar eddig nem tudott megnyerni vagy azért, mert taszítja őket a sok előítélet, vagy azért, mert meg sem fordult a fejükben, hogy az edzés többről is tud szólni, mint pusztán az izmos fizikum elérésének mikéntjéről.
Számomra az edzés értelme a személyiségfejlesztő erejében rejlik: annak megtapasztalásában, hogy mire vagyok képes önerőből.
„Ehhez nagyon sok motivációt adott a street workout közösség, ahol olyan hétköznapi embereket látni, akik minimális eszközzel válnak önmaguk legjobb verziójává” – meséli Áron. Szerinte egy edzés akkor jó, ha tervszerű, ún. edzéselvek szerint épül fel, egyszerű gyakorlatokból – inkább alapgyakorlatokból – építkezik, hatékony, intenzív, biztosítja a fejlődést, biztonságosan végrehajtható, a céljainknak megfelelő, a gyakorlatban is megvalósítható, és általában nem tart tovább 60-70 percnél. És hogy mik a legfontosabb szempontok egy edzésterv összeállításánál?
• Őszinteség
„Engem mindig a cél nehézsége motivál, valamint a kézzelfogható fejlődés” – vallja Áron, aki szerint reálisan elérhető, nehéz célt érdemes választani, majd az ahhoz vezető úton kell kijelölni a mérföldköveket. Az edzés célját befolyásolja, hogy milyen testalkatra vágysz (nagyobb vagy szálkásabb izomtömeget szeretnél-e), és hogy milyen mozgásformát részesítesz előnyben. Őszintének kell lenned magaddal: a munkát nem lehet kispórolni, és oda kell tenned magad minden gyakorlás alkalmával.
• Rendszeresség
A cél elérésének kulcsa a rendszeresség. Az edzéscélod alapján tudod meghatározni, hogy hetente mennyi időt kellene edzésre szánni. De ez fordítva is igaz: úgy is választhatsz célt, hogy hetente mennyi időt tudsz edzésre szánni. Az alábbi tényezőkre mindenképpen tekintettel kell lenned: sportmúlt, sérülések, egészségügyi kockázatok, ízületek mobilitása, izmok terhelhetősége, állóképesség, túlsúly, káros szenvedélyek.
• Következetesség
Az edzésprogram elkezdése előtt rögzíteni kell a kiinduló állapotot, reális képet kell kapnod az állóképességed és az erőnléted szintjéről, valamint át kell vizsgálnod a tested, hogy milyen elváltozások vannak rajta, amik korrekcióra szorulnak. Ehhez a kiinduló állapothoz képest kell majd nyomon követned – fotókkal és edzésnaplóval – a változást.
„Aranyszabály, hogy mindig az alapokkal kezdünk, hogy edzés előtt bemelegítünk, edzés után nyújtunk, és hogy nem a mennyiséget, hanem a minőséget tartjuk szem előtt: mindig arra kell törekedni, hogy szabályosan hajtsunk végre egy-egy mozgássort” – figyelmeztet az edző.
Nem az edzéstervezéshez tartozik, de nagyon fontos: a biztonság. Egy sérülés hetekkel, akár hónapokkal is visszavethet az edzésben, ezért kell jól megtanulni az alapokat és fokozatosan adagolni a terhelést.
Jó, ha türelmes típus vagy, ugyanis az ízületek mobilitását is kitartó munkával lehet fejleszteni, és előfordulhat, hogy emiatt hetekig tart egy-egy gyakorlat előkészítése. Jártasságot kell szerezned a legfontosabb saját testsúlyos gyakorlatokban – guggolás, fekvőtámasz, plank, húzódzkodás, tolódzkodás –, ha súlyzós edzésekről van szó, akkor el kell sajátítanod a legfontosabb alapgyakorlatok – fekvenyomás, rúddal guggolás, felhúzás (deadlift), evező gyakorlatok – helyes technikáját. Az állóképességet is fokozatosan kell felépíteni, legyen szó futásról vagy más kardio mozgásformáról.
Edzésről edzésre fokozatosan növeld a terhelést, és a szervezet alkalmazkodásától függően változtass a gyakorlatok intenzitásán. Ne feledd, hogy az edzéstervezéshez hozzátartozik a megfelelő étrend kialakítása, valamint a szervezet számára szükséges pihenőidő biztosítása is. Lehetőség szerint egy edzéstervet válassz, és tarts ki mellette.
